2009 – a csillagászat éve
2009 a Csillagászat Nemzetközi Éve. Idén 400 éve annak, hogy a távcsövet csillagászati célokra alkalmazzák, s az első távcsővel végzett csillagászati megfigyelések Galilei nevéhez fűződnek.
ÍRTA: Rák Alexandra
KÉPEK: National Geographic
Galileo Galilei 1564-ben született Pisa városában. Tanulmányai elvégzése után előbb szülővárosában, majd Firenzében tanított matematikát. Később Padovába költözött, és ott dolgozott tizennyolc éven át. Itt lett figyelmes arra, hogy a Kígyó csillagképében egy új csillag jelent meg, majd egy év múlva ismét eltűnt. Ekkor kezdett először kételkedni Arisztotelész állításában, miszerint az égbolt a rajta lévő csillagokkal együtt változatlan.
Épített magának egy távcsövet, és pásztázni kezdte vele az égboltot. Ezzel ő volt az első ember, aki a távcsövet csillagászati célokra használta. Megfigyelte a Holdat, és arra a következtetésre jutott, hogy annak felszíne durva és egyenetlen, egy újabb arisztotelészi feltevést cáfolva ezzel.
1610-ben a Jupiter négy nagy holdja közül felfedezte előbb az Iót, az Európát és a Kallisztót, majd pár nappal később a Ganümédeszt is.
A Jupiter négy legnagyobb legnagyobb holdjával
Megfigyelte a napfoltokat, és távcsövének segítségével azt is megállapította, hogy a szabad szemmel folytonosnak látszó Tejút valójában sok-sok csillagból áll. 1612-ben felfedezte a Neptunuszt, de nem tudta, hogy az egy bolygó, így nem is tulajdonított neki különösebb figyelmet, jegyzeteiben a „bizonytalan és beazonosíthatatlan” csillagok között emlegeti.
Csillagok egy vörös óriás fényében
A 17. századi Itáliában az egyháznak rendkívüli hatalma volt, mindenkit eretneknek nyilvánítottak, aki valamilyen téren ellentmondott tanainak. Heliocentrikus világnézete miatt Galilei többször is összetűzésbe került az egyházzal. A kopernikuszi napközéppontú világkép szerint a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, ahogyan azt az akkori egyházi tanok hirdették. A tudós több kéziratában is foglalkozott e témával, emiatt 1616-ban az egyház börtönbüntetésre ítélte, és véleménye visszavonására kényszerítette. Szabadulása után folytatta megfigyeléseit, majd amikor néhány évvel később egyik jóbarátját pápává választották, lehetőséget kapott könyvének kiadására. Ebben a kopernikuszi és a ptolemaioszi világnézetet hasonlítja össze, egyértelműen az előbbi mellett érvelve. Emiatt ismét Rómába szólították, és életfogytiglani házi őrizetre ítélték. A per során kénytelen volt visszavonni a Föld mozgásával kapcsolatos tanait, de a legenda szerint a tárgyalás alatt végig a mára jól elhíresült mondatot mormolta maga elé: „És mégis mozog a Föld”.
Folytatjuk…
Néhány csillagászati témájú cikk a National Geographic Online elmúlt pár évi terméséből:
Friss számítások: biztosan nem csapódik be a 2023 DW
A 2023 DW nevű, 50 méteres átmérőjű kisbolygó becsapódásának esélye az új pályaszámítások szerint zéró.
Április közepén indul az európai Jupiter-szonda
A JUICE nevet kapott szondát 2023. április 13-án a francia guyanai űrkikötőből indítják útnak.
Nemzeti park lett Európa egyik utolsó vad folyója
Az albán Vjosa-folyó védettsége hatalmas előrelépést jelent, így nem épülhetnek vízerőművek az eddig zabolázatlan folyón.
Rekord alacsony az antarktiszi tengerjég
Általában az északi sarkvidéki tengerjég csökkenéséről olvasunk, azonban a déli sarkvidéken is vannak kiugró évek.
Vulkáni aktivitás a Vénuszon
Egy 30 évvel ezelőtti küldetés mérési adataiból sikerült új bizonyítékokat szerezni arra, hogy a Vénusz felszíne ma is aktív vulkánok otthona.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
