2009 – a csillagászat éve

ÍRTA: Rák Alexandra
KÉPEK: National Geographic

Galileo Galilei 1564-ben született Pisa városában. Tanulmányai elvégzése után előbb szülővárosában, majd Firenzében tanított matematikát. Később Padovába költözött, és ott dolgozott tizennyolc éven át. Itt lett figyelmes arra, hogy a Kígyó csillagképében egy új csillag jelent meg, majd egy év múlva ismét eltűnt. Ekkor kezdett először kételkedni Arisztotelész állításában, miszerint az égbolt a rajta lévő csillagokkal együtt változatlan.

Épített magának egy távcsövet, és pásztázni kezdte vele az égboltot. Ezzel ő volt az első ember, aki a távcsövet csillagászati célokra használta. Megfigyelte a Holdat, és arra a következtetésre jutott, hogy annak felszíne durva és egyenetlen, egy újabb arisztotelészi feltevést cáfolva ezzel.

1610-ben a Jupiter négy nagy holdja közül felfedezte előbb az Iót, az Európát és a Kallisztót, majd pár nappal később a Ganümédeszt is.

A Jupiter négy legnagyobb legnagyobb holdjával

Megfigyelte a napfoltokat, és távcsövének segítségével azt is megállapította, hogy a szabad szemmel folytonosnak látszó Tejút valójában sok-sok csillagból áll. 1612-ben felfedezte a Neptunuszt, de nem tudta, hogy az egy bolygó, így nem is tulajdonított neki különösebb figyelmet, jegyzeteiben a „bizonytalan és beazonosíthatatlan” csillagok között emlegeti.

Csillagok egy vörös óriás fényében

A 17. századi Itáliában az egyháznak rendkívüli hatalma volt, mindenkit eretneknek nyilvánítottak, aki valamilyen téren ellentmondott tanainak. Heliocentrikus világnézete miatt Galilei többször is összetűzésbe került az egyházzal. A kopernikuszi napközéppontú világkép szerint a Föld kering a Nap körül, és nem fordítva, ahogyan azt az akkori egyházi tanok hirdették. A tudós több kéziratában is foglalkozott e témával, emiatt 1616-ban az egyház börtönbüntetésre ítélte, és véleménye visszavonására kényszerítette. Szabadulása után folytatta megfigyeléseit, majd amikor néhány évvel később egyik jóbarátját pápává választották, lehetőséget kapott könyvének kiadására. Ebben a kopernikuszi és a ptolemaioszi világnézetet hasonlítja össze, egyértelműen az előbbi mellett érvelve. Emiatt ismét Rómába szólították, és életfogytiglani házi őrizetre ítélték. A per során kénytelen volt visszavonni a Föld mozgásával kapcsolatos tanait, de a legenda szerint a tárgyalás alatt végig a mára jól elhíresült mondatot mormolta maga elé: „És mégis mozog a Föld”.

Folytatjuk…

Néhány csillagászati témájú cikk a National Geographic Online elmúlt pár évi terméséből: