Kelemen, Klementina, Kolumbán2020. november 23., hétfő
Föld

Hogyan helyezkednek el a kontinensek 250 millió év múlva?

2009.01.28.Admin
National Geographic Magyarország

Alig kell párat aludni, és a világ népei újból egyesülhetnek: röpke 250 millió év múlva ugyanis eljön a Pangea Ultima, amely magában foglalja majd a ma ismert világ minden részét.

Kontinenseink szinte szemmel látható ütemben mozognak: mozgásuk gyorsasága csaknem eléri az emberi körömnek a növekedését. És bár 250 millió év rettenetesen soknak tűnik, Földünk életében arányosan számítva mindössze négy napnak tudható be. Christopher Scotese, az amerikai Texas Egyetem geológusa és kollégái a közelmúltban arra vállalkoztak, hogy megjósolják e négy „földi” nap történéseit.

50 millió még elmegy, no de 250 millió?!

Az amerikai geológus elsőre kissé amatőrnek tűnő, ám tartalmában annál érdekesebb honlapján (www.scotese.com) az érdeklődők lépésről-lépésre követhetik, mi történik szárazföldeinkkel és tengereinkkel az elkövetkezendő 250 millió évben. Grafikák és multimédiás mozgóképek mutatják meg azt, amit egyre több kutató feltételez: a ma még egymástól igencsak nagy távolságban lévő kontinensek közelednek egymáshoz, sőt, négy „földi” nap múlva teljesen egymásba is olvadnak.

„50 millió év szinte csak egy ugrás, alig néhány óra az autópályán. Hogy hogyan is fog kinézni Földünk felszíne 250 millió év múlva, az azonban már komoly kihívás” – nyilatkozta a New York Times-nak Scotese. Az igazi nehézséget nem is a kontinensek elhelyezkedése jelentette, hanem inkább az, hogy mi fog történni a tenger mélyén fekvő szubdukciós zónáknál, ahol a földkéreg egyes lemezei a másikak alá buknak.

 A kontinensek 100 millió éve

A kontinensek 100 millió éve

És akkor hogyan is fog kinézni?

Végül a jelenlegi mozgások figyelembe vételével elkészült az amerikai kutató jóslata, és vele együtt azok az animációk is, melyek mindenki számára közérthetően illusztrálják, hogyan forrnak ismét egybe a világ kontinensei.

Scotese szerint jó 50 millió év múlva immáron nem fog létezni sem a Földközi-tenger, sem a Vörös-tenger. Afrika lassan rátolódik Dél-Európára, miközben az így egyesült afrikai és eurázsiai kontinens az óramutató járásával megegyező módon elfordul. Ennek következménye, hogy a mai Nagy-Britannia közeledik majd az Északi-sark, Szibéria pedig az Egyenlítő felé. Amott egyre hidegebb lesz, emitt viszont lassú olvadás következik be. Az amerikai kontinens mindeközben éppen ellenkező irányba fordul el, a Kaliforniai-félsziget pedig felpöndörödik északi irányba. Ennek következtében Los Angeles előbb San Francisco elővárosává válik, majd „nemsokára” el is hagyja azt, végül Alaszka déli részéhez kúszik.

 A kontinensek ma

A kontinensek ma

100 millió év múlva az Atlanti óceán sem tágul már tovább, sőt 150 millió év múlva megindul az a folyamat, amelynek következtében 250 millió év múlva teljesen el is tűnik majd ez az óceán. Amerika lassan ráfarol az addigra már egységesült afrikai és eurázsiai kontinensre. Eközben Ausztrália is észak felé veszi az irányt és összeér Ázsia déli részével, akárcsak a szintén északi irányba haladó Antarktisz. Az Indiai-óceánt közre fogva pedig létrejön a Scotese által Pangea Ultimának nevezett egyetlen kontinens, amelyet az immáron hatalmassá terebélyesedett Csendes-óceán fog körül.

Mások másként

Scotese persze nem az egyetlen geológus, aki a kontinensek jövőbeli mozgásán gondolkodik. Sergej A. Pisarevsky, a nyugat ausztráliai egyetemen működő Tectonics Special Research Center munkatársa másként látja a kontinensek jövőjét. Szerinte ugyanis nem az Atlanti-óceán, hanem éppen a Csendes-óceán fog eltűnni, hogy Amerika és Ázsia az óceán helyén összeérjen. Pisarevsky és több kollégája is azonban hangsúlyozza, a kontinensek mozgását megjósolni nem egyszerű.

 A kontinensek 100 millió év múlva

A kontinensek 100 millió év múlva

Az, hogy egyáltalán mozognak a kontinensek, például még a 20. század elején sem számított evidenciának. Bár már korábban felfigyeltek rá, hogy az amerikai kontinens partvonala milyen jól illeszkedek Afrikához és Európához, tudományos folyóiratban először 1910-ben fogalmazta meg a kontinensek mozgásának tételét Alfred Wenger német geológus. Bizonyítékai ugyanakkor nem hatották meg különösebben kollégáit, így a lemeztektonikai vizsgálatokat csak a második világháborút követően kezdték el komolyan venni.

A kontinensek mozgásának tétele a múlt század hetvenes éveiben vált elfogadott tudományos tétellé, ám egészen a legutóbbi időkig ez a mozgás elsősorban távolodó, az őskontinens „szétrobbanását” követő mozgásnak számított. Nemrégiben azonban felállították azt a hipotézist, amelyet követve Scotese is megrajzolta térképeit, és amelynek lényege, hogy a mozgás iránya megfordul, a kontinensek ismét egymás felé fognak tartani, egészen addig amíg létre nem jön a jövő „őskontinense”, a Pangea Ultima.

 A kontinensek 200 millió év múlva

A kontinensek 200 millió év múlva

Hozzászólások

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem - tette közzé az MTI az erről szóló új amerikai kutatást.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket