Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Föld

Előemésztett jégkorszak

2009.01.30.Admin
National Geographic Magyarország

Vajon következtethetünk-e a jégkorszak végének tanulságaiból arra, hogy milyen sors vár ránk? A National Geographic Channel utánajárt a kérdésnek.

A jégkorszak csillagászati okai
Richard Alley, a Penn State Egyetem professzora a hőmérséklet emelkedésének az időjárásra gyakorolt hatásait tanulmányozza. Felfedezte, hogy a változás a földtörténeti múltban sem volt egyenletes. Az éghajlat kiszámíthatatlanul és hirtelen ingadozott. Hol melegebb volt, hol hidegebb. Mindez bolygóknak a Naprendszeren belül elfoglalt helyzetéből következik. A keringés háromféle váltakozása, az úgynevezett Milankovics ciklusok befolyásolják a Föld által a Nap sugárzásából elnyelt mennyiséget.

Az Alley által elsőként megvizsgált Milankovics tényező a forgástengely hajlásszöge. Mint ismeretes, a Föld tengelye nem merőleges a keringés síkjára, jelenleg 23 és fél fokkal tér el ettől. A hajlásszög azonban idővel változik. Ha egy kicsit „biccen”, akkor több napfény éri a sarkokat. Ilyenkor olvad a jég. A hajlásszög egy 41 000 éves ciklus során 22, 1 és 24, 5 fok között változik.

A második Milankovics ciklus az excentricitás. A Föld a Nap tömegvonzásának hatására közel kör alakú pályán mozog. A Jupiter és a Szaturnusz közelében azonban a két bolygó gravitációja eltorzítja a pálya alakját. A szinte teljesen kerek forma megnyúlik, majd ismét kikerekedik. Ennek következtében a Nap sugárzásának más távolságot kell befutnia, mire eléri a Földet. A változás egy ciklusa 90–100 ezer évig tart.

Jégkorszaki olvadás
Mindennapi tudomány VI: Jégkorszaki olvadás című film megtekinthető a National Geographic Channelen.
Mikor? Február 1-én vasárnap 23:00, 6-án pénteken 21:00 és 7-én szombaton 12:00 órakor.

A harmadik Milankovics ciklust a precesszió okozza. A precesszió oka az, hogy a Föld nem teljesen gömbölyű. A forgás miatt enyhén kiszélesedik az Egyenlítő mentén. Ez az oka, hogy a tengelye a búgócsigához hasonlatosan egy kör mentén billeg. A Föld tengelye is hol a Nap felé, hol azzal ellentétesen billen ki. Egy teljes precesszió 19–23 ezer év alatt megy végbe.

A hajlásszög, az excentricitás és a precesszió külön külön csak kis mértékben befolyásolná a földi időjárást. A három változás 100 ezer éves ciklusú kombinációja viszont jelentős hatással lehet a hőmérsékletre. Ennek következtében a jég mennyisége is drámai mértékben változhat.

A jégkorszak vége
Alley megvizsgálta az utolsó jégkorszaknak véget vető nagy olvadás időjárási viszonyait. Kutatásaihoz a grönlandi jégben megőrződött információkat használja fel. Egy jégminta olyan, mint egy időgép. Amikor lefúrunk a jégtakaróba, tulajdonképpen visszatekintünk a múltban történt eseményekre. Alley és időutazó társai vizsgálataik közben döbbenetes felfedezést tettek. Megállapították, hogy a Föld időjárásának egyensúlya a 10 ezer éves felmelegedés során többször is teljesen felborult. A hőmérséklet összesen mintegy 6 fokkal emelkedet, ám ez nem lassan és fokozatosan ment végbe, hanem az éghajlat több hirtelen változáson ment keresztül.

Ennek az volt az oka, hogy a jégsapkák olvadása megszakította az éghajlat egyik természetes szabályozóját, az óceáni áramlatok rendszerét. Az áramlatok általában roppant szállítószalagként osztják szét a hőt a bolygón. A nagy sűrűségű víz a meder legmélyebb területei felé folyik, amelyek többsége az Egyenlítő közelében található. A hideg víz a bolygó legmelegebb vidékeit hűti. Az óceán fenekén az Egyenlítő felé áramló víz helyére a felszín közelében az ellenkező irányba áramló meleg víz kerül. Ez a körben járó szállítószalag a hideg vidékek melegítéséhez járul hozzá. Az óceánok áramlatai hatalmas mennyiségű hőenergiát szállítanak. A Jégkorszakot lezáró olvadás során viszont több milliárd liter hideg édesvíz ömlött az óceánba. Ez megzavarta az éghajlatot szabályozó szállítószalagot, amely bolygó-szerte eloszlatta a meleg vizet. Az olvadó jégsapkákból származó édesvíz nagyon hideg, tehát le kellene süllyednie, csakhogy nem olyan sűrű, mint a tengervíz, ugyanis nem tartalmaz sót. Az édesvíz így takaróként terül szét a tenger felszínén, és megakadályozza, hogy az óceánok szállítószalagja betöltse a szerepét.

A Jégkorszak vége azonban ennél drámaibb következményekkel is járt.

Eltűnt egy csomó szárazföld
A Jégkorszak derekán a földi víz nagy része szilárdra fagyott a hatalmas, helyenként 3 km vastag jégrétegekben. Ezek a jégsapkák a bolygó negyedét, így pl. Észak-Amerikában Kanada nagy részét és Alaszkát is beborították. Dél felé egészen New Yorkig nyúltak, és a jég mintegy 20%-a az óceánon úszott. A globális felmelegedés során ez a jég felolvadt, de a tengerek vízszintjére ez nem volt nagy hatással.

A megfagyó víz kitágul, a tömege viszont változatlan marad. Archimédesz törvényének értelmében ugyanakkora térfogatot foglal el az óceánból. A többi jég a felszín felett úszik.
A jéghegyek felolvadása ezért nem befolyásolja a víz szintjét. A jég fennmaradó 80%-ának esetében, amely a szárazföldön nyugszik, már egészen más a helyzet. Amikor a globális felmelegedés a belföldi jégtakaró nagy részét is felolvasztotta, mintegy 60 millió köbkilométer víz ömlött az óceánba. Ez már következményekkel járt. A tenger szintje akár 130 méterrel is megemelkedett, kialakítva a ma ismert partvonalakat. 20 ezer évvel ezelőtt az ismerős partvidékek képe még egészen más volt.

Phil Woodworth oceanográfus egy számítógépes modellen állítja elő a nagy olvadás előtti, jégkorszaki bolygó térképét. Florida sokkal nagyobb, közel kétszer olyan széles volt, mint ma. Az óceán mai medrének egyes területei a felszínre kerültek. Ázsia és Észak-Afrika egyesült, Alaszka és Oroszország között pedig szárazföldi összeköttetés jött létre. Woodworth térképe szerint összesen mintegy 25 millió négyzetkilométernyi szárazföld, az USA területének csaknem háromszorosa tűnt el a Jégkorszak végén kiáradó óceánokban.

Geológiai következmények
A hideg időszakokban a kéregre nehezedő jég fokozza a lenti köpenyre nehezedő nyomást. A jég olvadása során a nyomás csökken, ezért a köpeny kitágul, és felfelé nyomja a kérget. A földkéreg felső 10 km-e rideg, ezért a nyomás hatására megrepedezik. A tektonikus lemezek mozgása felélénkül. Ez a felszínen pusztító földrengésekben mutatkozik meg. Az őskori globális felmelegedés során a szeizmikus tevékenység jelentős mértékben fokozódott.

A vulkáni tevékenység is felélénkült. A köpenyben csökkenő nyomás több gázt szabadított fel a magmában. A kisebb sűrűségű, több gázt tartalmazó magma feltört a kérgen keresztül.

A jég egy része közvetlenül az óceánokba olvadt. De hatalmas mennyiségű víz ömlött a szárazföldre is. Az áradások útjuk során alaposan átformálták a tájat.

Fajok eltűnése
A bolygó melegedése során ezek a változatos élőhelyek eltűntek, méghozzá nagyon gyorsan. A változás feltehetően mintegy 40 év alatt végbement. Sok faj, mivel képtelen volt alkalmazkodni a jégkorszak végét jelentő globális felmelegedéshez, kihalt. Az emberek viszont előretörtek. A technológia, amelyet az ősi éghajlatváltozás túlélése érdekében kifejlesztettek, hosszú távú és meglepő következményekkel járt a későbbi emberi civilizációra nézve.

Modern világunk a Jégkorszak végén felmelegedő bolygó drámai környezetváltozásai után maradt romokon épült fel. A kutatók most újabb szélsőséges, globális felmelegedés közeledésére figyelmeztetnek.

Újabb változás előtt állunk
Vajon a 21. században is hasonló változásokkal kell megküzdenünk? 18 ezer éve a Naprendszer szokatlan elrendezése globális felmelegedést váltott ki. Ez vetett véget a jégkorszaknak. A következő 10 ezer év során a hőmérséklet 6 fokkal emelkedett. A bolygóknak ez az együttállása még 80 ezer évig nem ismétlődik meg. A Földnek elméletileg hűlnie kellene. Mégsem ez történik, jelenlegi tudásunk szerint bolygónk melegszik. A kutatók többsége szerint ezt a légkör megemelkedett széndioxid-tartalma okozza.

Az éghajlat ezért változik, és továbbra is változni fog. A jégkorszak vége óta most éljük át a hőmérséklet legjelentősebb, bolygószintű emelkedését. Ahhoz hasonló, drámai következményekkel kell számolnunk. A szakértők becslése szerint a Föld újabb felmelegedése ma több mint egymillió faj kihalását eredményezheti. A kutatási eredmények szerint az Antarktisz nyáron már 2030-ra jégmentessé válhat. A hegyvidéki gleccserek háromszor olyan gyorsan húzódnak vissza, mint 20 évvel ezelőtt.

Miközben a jég elolvad, a bolygó mélyebb rétegeire nehezedő nyomás csökken, ami a geológiai folyamatok felerősödéséhez vezethet. A vulkáni tevékenység jelentős fokozódására lehet számítani. 1996 októberében Izland fővárosától, Reykjavíktól 340 km-re egy régóta szunnyadó vulkánon enyhült az olvadó jég terhe. A kitörés több mint 6 km hosszú, helyenként 300 m mély kanyont olvasztott a gleccserbe.

A Jégkorszak végén a felolvadt édesvíz felborította az éghajlatot mérsékelő óceáni áramlásokat. Észak-Amerika egy részén megszűnt a felmelegedés, és a hőmérséklet mindössze 20 év alatt 7 fokot zuhant. Az áramlatok rendszere ismét veszélyben forog. Ha a grönlandi jégtakaró viszonylag gyorsan, egy-két évszázad alatt felolvad, akkor az elég lehet az áramlatok erős lelassításához, vagy teljes leállításához is. A hőmérséklet néhány évtized alatt az Egyesült Államokban 2, Európában 5 fokkal csökkenhet. A drámai változások következtében ismeretlen éghajlati viszonyok alakulnak majd ki.

Néhány, a témához kapcsolódó cikk:

  • A mamutok csak lassan haltak ki
  • Melegrekordokat jósol az új klímamodell
  • Halálra vannak ítélve Ausztria gleccserei
  • Hat éven belül eltűnhet a jég az Északi-sarkvidékről
  • Egy új földtörténeti korban vagyunk?
  • Hogyan változott a tengerek vízszintje az elmúlt években?
  • Jégkorszakban élünk!

  • Hozzászólások

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket