Egy gát okozhatta a tavalyi kínai földrengést

A kínai Szecsuán tartomány geológiai adottságait tekintve nem kifejezetten földrengés-veszélyes terület. A tavaly májusi rengésnek leginkább az ereje volt meglepő a tudósok számára. A Richter skálán 7, 8–8 fokozatot is elérő földrengés mintegy 70 ezer halálos áldozatot követelt, és további ötmillió ember elveszítette otthonát.

„Az esemény váratlan volt” – mondta Joachim Saul, a potsdami földtani kutatóintézet munkatársa. A térségben húzódik ugyanis két kőzetlemez határa, de ennek ellenére Szecsuán nem olyan földrengésveszélyes terület, mint például Kalifornia vagy Indonézia. Ilyen erős rengés eddig ismeretlen volt a térségben. A kutatók körében máig ellentmondásos a katasztrófa hátterének megítélése.

Fan Xiao, a szecsuáni Geológiai Szolgálat munkatársa már a földrengés után nem sokkal úgy vélekedett, hogy a rengés hátterében a Zipingpu duzzasztómű állhat. A szakértő szerint valószínűleg a duzzasztómű nélkül is bekövetkezett volna a rengés, de a gát mögött visszaduzzasztott 315 millió tonna víz jelentősen befolyásolhatta a rengés erősségét és időpontját. A 156 méter magas gát mindössze 550 méterre található a földrengés kipattanási helyétől. Az építmény a rengés következtében megsérült, a tározó vizét pedig le kellett engedni.

Fan nem az egyetlen tudós, aki úgy tekint a duzzasztóművekre, mint potenciális földrengés-kiváltókra. Nemrégiben a Science című szaklapban egy kutatócsoport által közölt publikáció újra előtérbe helyezte ezt az elméletet. A szakemberek szerint a hatalmas víztömeg jelentős nyomást gyakorolt a mélyben lévő kőzetre, ami növelte az egymásnak nyomódó kőzetlemez közötti feszültséget.

Rainer Kind, a potsdami Geológiai Kutatóintézet munkatársa a Spiegel Online-nak elmondta, közismert tény, hogy a duzzasztók földrengést válthatnak ki. Az indiai Konyában, 1967-ben egy, a Richter-skála szerinti 6, 4 erősségű földrengés 180 ember halálát követelte. A kutatók szerint a katasztrófa oka egy korábban épült duzzasztó volt, ugyanis annak megépülése előtt soha nem tapasztaltak fölrengést azon a vidéken.

Megosztja a szakmát a kérdés
Lei Xinglin, a kínai Földrengéskutató Hivatal szakembere szerint viszont a Zipingpu-gát nem okozhatta a szecsuáni földrengést, ugyanis szerinte még ilyen nagy víztömeg is csupán a szeizmikus aktivitást erősíti fel, de földrengést nem képes kiváltani.

A duzzasztógát az utolsó csepp lehetett a pohárban – vélekedett Rainer Kind. Arról a kérdésről, hogy az építmény a rengés erejét is meghatározta-e, úgy vélekedett, hogy a gát csupán egy kis pont a térségben, ilyen nagy területen nem érvényesülhetett a hatása. A szakértő elmondta, hogy azok a vélemények, amelyek szerint a duzzasztó felerősítette a rengés hatását, puszta spekuláció. Szerinte ugyanis az építménynek akár ezzel ellentétes hatása is lehetett: talán megakadályozott egy még erősebb földrengést.

Három szoros-gát

A tudósok véleménye szorult helyzetbe hozhatja a pekingi vezetést. A kínai kormány ugyanis elkerülhetetlen természeti katasztrófának titulálta az eseményt. Eközben pedig gőzerővel zajlik a Három Szoros-gát építése illetve feltöltése a Jangce folyón. Avilág legnagyobb vízierőművének feladata az energia-előállítás valamint az áradások megakadályozása lesz. A beruházás miatt már több millió embert lakoltattak ki otthonukból, településükből. A gátellenes véleményeket a kormány gyakorlatilag elnyomta. „Nehéz előrelátni, hogy milyen következményekkel jár, ha egy gát ilyen érzékeny és földrengésveszélyes területre épül. Ugyanis Hubei tartomány, az építkezés helyszíne földrengésveszélyes területnek minősül” – hangsúlyozta Kind.

Kapcsolódó cikkek: