A földrengés elmarad?
A kutatási eredmények azt látszanak igazolni, hogy ha a kőzetlemezhatárok mentén zsírkő van, akkor a mozgásuk kevésbé megrázó. A zsírkő „lezsírozza” az elcsúszásokat.
A Szent András törésvonal csaknem 1300 km hosszan szeli át Kalifornia szívét. A gigantikus törés óriás zipzárként kapcsolja össze a Föld kérgének egyik tábláját, az észak-amerikai lemezt a szomszédos csendes-óceáni kőzetlemezzel. Csakhogy ez a kettő ellentétes irányba halad. Mozgásuk a bolygó néhány legerősebb és legpusztítóbb földrengését idézi elő. A kutatók azonban még nem értik teljesen a jelenséget. Már csaknem négy évtizede folyik a vita arról, hogy tulajdonképpen hogyan jönnek létre.
A Föld kérge a tektonikus lemezek hatalmas darabjaiból álló kirakós játék. Érintkezésüknél a kéreg roppant nyomásnak van kitéve. A Szent András úgynevezett transzform vetődés, ahol a kéreglemezek egymás mellett elcsúszva egymáshoz súrlódnak. Az egymáson elcsúszó északi és a déli lemez egymásba akad. Hatalmas feszültség halmozódik fel, míg végül katasztrofális módon felszabadul és nagy erejű földrengést vált ki. 1906-ban egy ilyen rengés döntötte romba San Francisco nagy részét. A rengések csaknem egy percen át érezhetők voltak, és a földmozgás csaknem 500 km hosszan felszakította a törésvonal északi részét.
A törésvonal középső szakasza azonban másként viselkedik, és ez rejtély. Általában folyamatos mozgásban van, és sokkal gyengébb rengéseket kelt. A szeizmológusok kúszásnak nevezik az ilyen mozgást.
 |
|
2004 júniusában egy tudóscsoport 3 km mély kutatófúrást végzett Közép-Kaliforniában, a Szent András törésvonal közelében. Első alkalommal tanulmányozhattak egy aktív törésvonal mélyéről vett kőzetmintákat. Egy „gyenge” ásványt kerestek, mert annak jelenléte megmagyarázná a Szent András alacsony szilárdságát, a törésvonal-kúszást. A számos megvizsgált ásvány között volt a szerpentinit is, amelyet a törésvonal közelében már megtaláltak a felszínen, eddig azonban nem volt rá bizonyíték, hogy a vetődés mélyén is megtalálható.
2007 szeptemberében aztán sor került az áttörésre. A kutatók több mint 40 méteres kőzetmintát emeltek ki a Szent András törésvonalból. A metszetek páratlan bepillantást kínáltak a kúszó vetődés mélyén zajló folyamatokba. A sejtés beigazolódott, a vetődés mélyén valóban van szerpentinit. Később a pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgált minták között zsírkőnek tűnő darabra is bukkantak. A zsírkő (talk) egy hidratált, magnéziumból, szilíciumból és oxigénből álló ásvány, amely akkor keletkezik, ha a szerpentinit forró vízzel kerül érintkezésbe. A zsírkő, réteges kristályszerkezete miatt a felszínen is rendkívül puha, körömml karcolható, 300 fokos hőmérsékleten pedig szilárdsága tovább csökken. Könnyen nyíródik, és elég gyenge ahhoz, hogy magyarázatot adjon a Szent András törésvonal gyengeségére is, amelynek egyik következménye a kúszó mozgás.
GPS-mérések alapján kiderült, hogy számos törésvonal anélkül mozdul el, hogy jelentős földrengéseket keltene. Az elcsúszások mintegy kétharmada egyenletes kúszással megy végbe, mint Közép-Kaliforniában is. Ilyenkor nincsenek nagy rengések. A maradék egyharmad vált ki csak földrengéseket. Amikor a lemezek határán hosszú ideig nem kerül sor földrengésre, akkor a szakértők gyakran attól tartanak, hogy a következő szokatlanul nagy lesz. A zsírkő jelenléte viszont azt jelentheti, hogy a pusztító erejű földrengés elmarad.
Kapcsolódó cikk:
Nagy erejű földrengést prognosztizálnak San Franciscóban
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
