Dús erdők borították egykor Grönlandot
Egy új kutatás rámutatott arra, hogy az eddigi elképzelésekkel ellentétben nem kétmillió ével ezelőttig, hanem még jóval később is erdők borították a ma igen zord képet mutató szigetet.
Legalábbis ez derült ki a Science című tudományos lap legfrissebb számában közzétett tanulmányból, melynek szerzői egy kétezer méter mélységből származó grönlandi jégfuratot vizsgáltak.
„A kutatás rámutatott arra, hogy Grönland déli része, amelyet most több mint két kilométer vastag jég borít, egykor teljesen másképp nézett ki” – mondta Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem oktatója, a tanulmány egyik szerzője.
A jégkorszak melegebb időszakaiban, az ún. interglaciálisokban a területet a mai kanadai vagy oroszországi tajgához hasonló tűlevelű erdők borították. Az átlaghőmérséklet a becslések szerint nyáron elérhette a 10 Celsius fokot, télen pedig mínusz 17 fok lehetett.
A kutatás következtetései egy, a sziget déli részén végzett fúrásmintában lévő pollenek DNS elemzésére épülnek. A fúrást a Greenland Ice Core Project (GRIP) keretében végeztek. Ellentétben a mai boreális erdőkkel, az egykori grönlandi erdők sokkal fajgazdagabbak voltak. Élt itt többek között lucfenyő, erdei fenyő, éger valamint tiszafa is. Az erdőket gazdag rovarvilág jellemezte.
A kutatás egyik nagy eredménye, hogy jóval közelebbre datálják a legutolsó erdők jelenlétét Grönlandon, mint a megelőző vizsgálatok. Korábbi adatok szerint ugyanis az utolsó összefüggő nagy erdőségek mintegy kétmillió évvel ezelőtt élhettek a szigeten.
A jégkorszak hidegebb időszakaiban, az ún. glaciálisok során a hőmérséklet csökkenésével a jég egyre délebbre húzódott és konzerválta az egykori élet nyomait, így a mai kutatók tulajdonképpen egyfajta nyitott könyvet vizsgálhatnak.
A mostani tanulmány szerint 130-116 ezer évvel ezelőtt, az utolsó interglaciálisban annak ellenére, hogy a terület átlaghőmérséklete mintegy 5 Celsius fokkal magasabb volt, mint most, az összefüggő jégtakaró mégis megmaradt a területen. Az 1000-1500 méter vastag jégréteg megvédte a bomlástól és a pusztulástól a jégbe fagyott szerves anyagokat.
„Amennyiben az adataink helyesek, az azt jelenti, hogy a sziget déli részén lévő jégtakaró jóval stabilabb, mint azt korábban gondoltuk, ebből pedig bizonyos mértékig következtetni lehet arra, hogyan viselkedik a jég a globális felmelegedés hatására” – tette hozzá Willerslev.
Korábban ausztrál kutatók azt állították, hogy 3 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés elegendő a Grönlandot borító teljes jégtakaró elolvadásához. Ezt támasztották alá a NASA 2006-os adatai is. A műholdfelvételek alapján ugyanis megállapították, hogy 2004 óta megháromszorozódott a grönlandi jég olvadása, annak ellenére, hogy már korábban is gyorsulást figyeltek meg. Míg 1996-ban mintegy száz köbkilométer jég olvadt el a területen, 2005-ben ez az érték már 220 köbkilométer volt.
Kapcsolódó cikkeink:
Egyre gyorsabbak a grönlandi gleccserek
Rohamos fogy a világ leggyorsabb gleccsere
Olvadó Északi-sarkvidék – Négymillió ember sorsa forog kockán
Eltűnhetnek a grönlandi jégmezők