Élet hihetetlen körülmények között
Otthonuk a 60 fokos, nagy nyomású, a tengernél négyszer sósabb víz, amely összegyűlik a sziklák között. Parányok ők: négymillióan férnének el egy gombostű fején.
Az ember a Tau Tona bányában hatolt a legmélyebbre a bolygónkat borító és védelmező kőzetrétegbe, 3, 6 km-es mélységbe. A dél-afrikai Johannesburgtól mintegy 70 km-re délnyugatra a munkások egy órán át ereszkednek lefelé a tömör sziklán át, hogy eljussanak a föld alatti aranytelérekig.
A kontinensek alatt átlagosan 30 km vastag szilárd kőzetréteg alkotja a bolygó külső rétegét, ám a bányászok már ennek a mélységnek a 10%-ánál is tapasztalni kezdik a rejtett világ szélsőségeit. A Föld belseje forró. A kőzetréteg, amelyben a bányászok dolgoznak, helyenként 58 fokos is lehet. Két km-rel lejjebb a hőmérséklet már a 90 fokot is eléri. Közel van a víz forráspontjához. Maguk a sziklák is megperzselnék az embert. Elviselhetetlen környezet lenne.
A 3, 6 km-nyi üledékes kőzet súlyából eredő nyomás csaknem 40 MPa. A félelmetes erők között a munka is életveszélyes. 12 g arany előállításához körülbelül egy tonna ércre van szükség. A kéregből naponta 5000 tonna ércet fejtenek ki. Ekkora mennyiség eltávolítása megbontja a kéreg egyensúlyát, és mesterséges szeizmikus tevékenységet, sok földrengést idéz elő. Naponta körülbelül 100-at, köztük 4-es erősségűeket is.
Itt lent nem csak a bányászok találnak rejtett kincseket. Esta van Heerden biokémikus munkatársaival életet talált a bánya mélyén. A parányi baktériumokat extremofileknek hívják. Van köztük hihetetlenül kicsi is, amelynek átmérője a milliméter 4000-ed része. Majdnem 4 millió férne el belőle egy gombostű fején. Az ő világukban nincs napfény, sem oxigén. Otthonuk a 60 fokos, nagy nyomású, a tengernél négyszer sósabb víz, amely összegyűlik a sziklák között. Ennél mélyebben a kutatók még sehol sem találták nyomát szárazföldi életnek. Az extremofilek különleges módon tartják fenn magukat. A kőzetek radioaktivitása következtében lebomló ásványokkal táplálkoznak.
|
A kutatók megvizsgálták, hogy milyen tápanyagok állnak a rendelkezésükre. Az eredmények alapján megkísérelhetik a baktériumok kitenyésztését, és megismerhetik az életfeltételeit. A baktériumok által Van Heerden bepillantást nyerhet a több milliárd évvel ezelőtti, fiatal Földön uralkodó állapotokba. Lehetséges, hogy minden földi élet ilyen baktériumoktól származik? A környezet mindenesetre nagyon hasonlít ahhoz, amilyennek a fiatal Földet a tudósok elképzelik. Mélyen a felszín alatt pedig azt látni, amit az élet akkori kiindulópontjának tartanak.
Kapcsolódó cikk:
Tombol az aranyláz: Már négy kilométer mélyen is bányásznak