Feltérképezték az Antarktisz jege alatt húzódó magashegységet

Egy nemzetközi kutatóexpedíció összesen 120 ezer kilométert repült be a Déli-sarkvidék felett abból a célból, hogy radartechnikával először térképezzék fel részletesen a fagyos kontinens jégpáncélja alatt megbúvó geológiai képződményeket. Már 1958 óta ismert volt, hogy a jégrétegek alatt egy magashegység húzódik a mélyben, amelyet az akkori szovjet felfedező expedíció Grigorij Gamburcev geofizikus után Gamburcev-hegyláncnak nevezett el. A most elkészült nagy felbontású térkép alapján számos hasonlatosság fedezhető fel az eltemetett hegység és az Alpok vonulatai között – mind a méretet, mind a külső jellegzetességeket tekintve.

Geológiai értelemben tehát fiatal lánchegység jegyeit mutatja a Gamburcev-hegylánc, csipkézett hegygerincekkel és csúcsokkal, mély, meredek völgyekkel. Míg az Alpok kora azonban legfeljebb 50–60 millió év, az „antarktiszi Alpok” legkevesebb 500 millió éve keletkezhetett az ősi kontinentális lemezek ütközése következtében. A déli kontinenst kb. 35 millió éve borítja jég; a mélységben rejtező, magashegységekre jellemző formakincs pedig éppen a jég munkájának az eredménye (csakúgy, mint a Skandináv-hegység esetében, amely a Gamburcev-vonulathoz hasonlóan idős röghegység).

Alpi formakincs húzódik a jég alatt

A légi felmérés során az is kiderült, hogy közel 3 kilométerrel a felszín alatt – a mínusz 30 Celsius fokos hőmérséklet ellenére – tavak rejtőznek a völgyekben, amit a több kilométer vastag jégpáncél óriási nyomása tesz lehetővé. Jég alatti tavak meglétét egyébként már korábban is kimutatták az Antarktiszon.

A jégtakaró alatti folyók és tavak rendszere

A brit sarkvidéki kutatás egyik munkatársa, Fausto Ferraccioli geofizikus arról számolt be, hogy a mélységben megbúvó hegységet mintegy 2–4 kilométer vastag jégpáncél fedi. Ha ez az óriási vastagságú jégtakaró teljes egészében elolvadna, a világóceán szintje akár 57 méterrel emelkedne meg. Persze a valóságban „csupán” fokozatos olvadásra kell számítani, de már annak is igen súlyos következményei lehetnek. Az elkészült térkép abban is a tudósok segítségére lehet, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik majd a jégpáncél a globális felmelegedés hatására.

Horváth Anikó

Kapcsolódó cikkek: