Melinda, Vivien, Aranka2020. december 02., szerda
Föld

Az élet a Csád-tó nélkül

2009.03.25.Admin
National Geographic Magyarország

Egykor Afrika egyik legnagyobb tava volt, mára azonban eredeti nagyságának huszadát éri el. A Csád-tó a globális felmelegedés és az emberi beavatkozás miatt fokozatosan eltűnik a térképről.

Csád, Kamerun, Niger és Nigéria közös tava az utóbbi negyven évben jelentős változáson ment keresztül: az átlagosan alig másfél méter mélységű tó egykoron hatalmas kiterjedésének köszönhetően, igen sok ember vízellátását oldotta meg. Bár fénykorában is a legmélyebb pontján csak 7 méteres mélységet ért, de így is a négy ország legalább 20 millió lakosának jelentett biztos megélhetést; nem csak ivóvize, hanem gazdasági ereje révén is: a tó körül élő emberek java része ugyanis halászatból tartotta fenn magát.

A visszahúzódó tó azonban a halak számára is a pusztulást jelentette. Halászat helyett, a környező lakosság immáron mezőgazdasággal kénytelen foglalkozni a termékenyen hátrahagyott tómedence területén; csakhogy ez korántsem jelent biztos megélhetést. Pár év után ugyanis az egykori tófenék talaja teljesen kimerül, és mivel nincs utánpótlás, a sivatagosodásnak köszönhetően a Szahara egyre délebbre húzódik.

Jó hat ezer évvel ezelőtt még 400 ezer négyzetkilométeren terülhetett el a Csád-tó; 1960-ban, geográfusok 26 ezer négyzetkilométerre becsülték a méretét; egy 2000-ben végzett felmérés szerint azonban már csak alig 1500 négyzetkilométernyi területet foglalt el. A vízutánpótlást két forrás biztosította: egyrészt a júniustól augusztusig tartó bőséges monszunesők, másrészt a Csád-tóba torkolló két legnagyobb folyó, a Chari és a Logone.

Bár a Szahara szélén található tó alapvetően érzékenyen reagál a klimatikus változásokra, a BBC tudósítása szerint jelenleg korántsem csak a klimatikus változásnak köszönhető, hogy a két nagy folyóból már csak alig kap utánpótlást a Csád-tó, illetve, hogy a monszunesők gyakorlatilag teljesen elmaradnak. Jonathon A. Foley és Michael T. Coe már pár évvel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy a Csád-tó környékén élő emberek drasztikus beavatkozása a környezetbe legalább olyan nagy jelentőséggel bír a tó kiszáradására nézve, mint a globális felmelegedés.

Dominó-effektus

A szerzőpáros a Journal of Geophysical Research című folyóiratban megjelent cikkében arra a következtetésre jutott, hogy a természetesnek mondható vízszintváltozás adott fázisában, amikor is a tó kisebb méretűre húzódott vissza, az emberi beavatkozásnak köszönhetően visszafordíthatatlanná vált a tó kiszáradása. A dominó-hatásként leírt folyamat kezdetén a tó körül élő lakosság a visszahúzódott tó medrében és a tó egykori partjai körül fogott bele a földművelésbe és az állattenyésztésbe.

Az egykori szavanna és a tó medrében kinövő növények drasztikus lelegeltetése következtében azonban a helyi ökoszisztéma is teljesen felborult: a hiányzó növények immáron nem voltak képesek a földből és az atmoszférába visszaforgatni a megfelelő mennyiségű nedvességet ahhoz, hogy kialakulhassanak a monszunesők. A monszunesők hiánya miatt egyre radikálisabban kellett kihasználniuk a két nagy folyó illetve a Csád-tó immáron utánpótlás nélkül maradt vizét: nemcsak követni kezdték a visszahúzódó tavat, de a folyókon hatalmas erőműveket illetve öntözőrendszereket építettek ki. A megélhetéshez és mezőgazdasághoz szükséges vizet immáron a meg nem újuló vízforrásokból kellett biztosítani.

Kudarcra ítélt projektek?

Az egyik legnagyobb ilyen projekt kétségkívül a jó harminc évvel ezelőtt elindított Dél-Csád Öntözési Projekt. Az erőművel egybekötött öntözőrendszer az eredeti tervek szerint közel 700 négyzetkilométernyi mezőgazdasági területet látott volna el öntözővízzel – csakhogy jelenleg a megépített csatornák alig 7 négyzetkilométernyi területet látnak el vízzel.

A baj nem is a csatornák megépítésével volt: azt nagy beruházások révén, több száz kilométer hosszan sikerült kiépíteni, csakhogy mire elkészült a csatornahálózat, addigra teljesen leapadt a Csád-tó vízszintje. Kezdetben még nagyvonalúan bántak a lecsapolt vízzel: a csatornákba anélkül eresztették bele a tó vizét, hogy a célállomásokon kiépítették volna az öntözéshez szükséges berendezéseket. Így gyakorlatilag a Csád-tó vizét egyszerűen a sivatag nyelte el a hetvenes évek közepén.

A hatalmas építkezések így egyelőre rossz ómennel kezdődnek. Pedig a négy „tulajdonos” ország most ismét egy nagy mesterséges beavatkozáson töri a fejét: a tervek szerint a Chari folyóhoz viszonylag közel eső Kongó folyóból kívánnak vizet pumpálni a Csád-tó egyik legfontosabb utánpótlását biztosító folyóba. Bár a négy ország által alapított Csád-medence Bizottság már összeszedte a megvalósíthatósági tervekre fordítandó 2 millió dollárt, sokan kétkedve fogadják a tervet. Ugyanis egyrészt hatalmas összegeket kellene fordítani a duzzasztó és az átemelő rendszerek kiépítésére, másrészt az alapvető probléma csak továbbtolódna más helyszínre, vagyis a Kongó folyó korlátlan kizsigereléséhez vezetne.

Kapcsolódó cikkek:

  • Aral-tó: humán és környezeti katasztrófa
  • Egyszerre szárad és nő az Aral-tó
  • Drámai ütemben zsugorodnak az afrikai tavak
  • Műholdkép-gyűjtemény: Afrika régen és ma

  • Hozzászólások

    Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

    Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

    „Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

    Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

    Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

    Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

    Égi jelenségek 2020. december első felében

    Égi jelenségek 2020. december első felében

    A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

    Óceáni hulladékból készül napszemüveg

    Óceáni hulladékból készül napszemüveg

    A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

    2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

    2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

    Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket