Először sikerült megfigyelni egy felrobbanó kisbolygót

A felfedezés révén egyrészt sikerül többet megtudni a bolygók születéséről, másrészt ötleteket adhat arra nézve, hogy miként lehet elhárítani egy jövőbeli esetleges meteorbecsapódást.

A csillagászok tavaly októberben fedezték fel azt a kisméretű, tehát a Földre veszélyt nem jelentő aszteroidát, amely bolygónk felé vette az irányt, majd a légkörbe kerülve felrobbant. A tudósok meg voltak győződve arról, hogy az aszteroidának morzsányi darabkáját sem sikerül majd megtalálniuk.
Azonban amikor Szudánban egyetemi hallgatók tucatjait küldték ki a becsapódás helyére, a diákoknak a sivatagban mintegy 4 kilogrammnyi, kozmikus eredetű fekete kőzetet sikerült összegyűjteniük, amely a 2008 TC3 jelű aszteroidából származott. A sötét kőzet sok meglepetést tartogatott a kutatók számára. Ilyen volt például az aprócska gyémántok sokasága, amely a kőzetben nagy mennyiségben volt jelen. A tudósok vizsgálataik eredményéről az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature hasábjain számoltak be.

„Ez olyan meteorit volt, amely hiányzott a gyűjteményünkből, teljesen új anyag” – jelentette ki Peter Jenniskens, a kutatást irányító NASA-szakember.

A csillagászok éveken keresztül harcoltak azért, hogy felküldjenek egy aszteroidavadász robotot, amely egy darabka kozmikus kőzetet hozhatna a kutatóknak elemzésre. Ehelyett váratlan ajándékként egy csomó kőzetmintához hozzájutottak, és a kutatók végigkísérhették, hogy honnan érkezett és hol csapódott a Földbe a meteorit.

Az aszteroida, amelynek nagy része a légkörben, mintegy 37 km-es magasságban elégett, a jelek szerint olyan kőzetből származik, amely mintegy 4, 5 milliárd évvel ezelőtt sikertelenül próbált bolygóvá „alakulni” – mutattak rá a kutatók.

„Ez az egész olyan, mint egy időutazás” – nyilatkozta Lucy McFadden, a Marylandi Egyetem csillagásza, aki nem vett részt a kutatásban, ám a többi szakértőhöz hasonlóan kiemelte a lelet fontosságát, amely segít megérteni a Naprendszer kialakulását.

A lelet a jövőbe is betekintést enged, hiszen bolygónk közelébe bármikor kerülhet egy jóval nagyobb kozmikus égitest is. Többféle aszteroidát is megkülönböztetnek, a 2008 TC3 az úgynevezett F-osztályba tartozik, s a legporózusabb és törékenyebb fajta, azaz a Föld számára nem jelent különösebb veszélyt. „Az ilyen meteor olyan, mint egy vándorló homokozó” – magyarázta Michael Zolensky, a NASA űrminerológusa, a Nature-ben megjelent tanulmány egyik társszerzője.
A TC3 számos fémet, egyebek közt nikkelt és vasat tartalmazott, valamint szerves anyagokat is feltártak benne. A legérdekesebb összetevők, az apró gyémántok, pontosabban nanogyémántok sokasága. Ezek olyan parányiak, hogy találóan jegyezte meg Zolensky, hogy „amennyiben a baktériumoknak szüksége lenne eljegyzési gyűrűre, e kövek mérete pont megfelelne erre a célra” A gyémántdarabkák az égitestek űrbéli összeütközésekor keletkeznek magas nyomás alatt. Az apró csillogó ásványok a kőzetben mindenütt megfigyelhetők voltak.

Kapcsolódó cikkek: