Tengeri kijáratot Bolíviának! – Egy 150 km hosszú alagút által
„Tengerparti országgá” válhat Bolívia: Chile bejelentette, hogy nyitott a tervre, amelynek értelmében Bolívia egy 150 kilométeres alagúttal kijutna a Csendes-óceán partjára.
A dél-amerikai országok közül csak Paraguaynak és Bolíviának nincsen tengerpartja. Utóbbi már 130 éve igényel saját tengeri kikötőt, miután 1879-ben Peruval együtt elveszítette a salétromlelőhelyekért vívott csendes-óceáni háborút Chilével szemben. A vereséggel együtt elveszítette Atacama tartományát, és vele együtt mintegy 400 kilométer hosszú kijáratát az óceánra. Ezt a veszteséget a szegény latin-amerikai ország gazdaságilag sohasem tudta kiheverni. Bolívia hiába rendelkezik bőséges természeti erőforrásokkal és jelentős ásványkincsekkel, fejlődését földrajzi elszigeteltsége igencsak gátolja.
A bolíviai alkotmányban rögzítve van, hogy az önálló tengeri kijárat megszerzése az ország „elidegeníthetetlen joga” valamint „állandó célja”. Az AFP hírügynökség beszámolt róla, hogy bár Bolívia és Chile között nincsen hivatalos diplomáciai kapcsolat, a két ország egyébként meglehetősen jó kapcsolatban lévő kormánya azonban egy vegyes bizottság keretében folyamatosan tárgyal egy bolíviai tengeri kijárat kérdéséről.
Chile bejelentette, hogy kész tanulmányozni három építészének tervét, amely szerint a kérdés egy az ország alatt megépülő, mintegy 150 km hosszú alagút segítségével megoldható lenne. Fernando Castillo, Humberto Elisah és Carlos Martner, a tervet kidolgozó három neves chilei mérnök elképzelése alapján az alagút Chile északi részén, a perui határ közelében el egy mesterséges szigetig húzódna, amelyet az alagút fúrása során kitermelt kőzetanyagból építenének föl.
„Kormányunk minden olyan javaslatra és gondolatra nyitott, amely elősegítheti a latin-amerikai integrációt” – jelentette ki Mariano Fernandez Chile külügyminisztere hétfői sajtóértekezletén. A miniszter nyilatkozatában megemlítette, hogy meghívta magához Fernando Castillót, hogy mesélje el, tulajdonképpen miről is van szó. „Meg akarom hallgatni elgondolását, meg akarom nézni a tervet, és meg akarom vele vitatni azt.” – fűzte hozzá a miniszter.
Kapcsolódó cikk:
Műholdfelvétel a Föld egyik legszárazabb területéről
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
