Kelemen, Klementina, Kolumbán2020. november 23., hétfő
Föld

Az üstökösök az élet hordozói?

2009.05.18.Admin
National Geographic Magyarország

Hogyan keletkezett az élet? A kérdés ősidők óta foglalkoztat minket. Miként álhatott össze élőlénnyé az élettelen anyag? A közelmúltban jelentős előrelépések történtek ennek kutatásában.

1903-ban egy svéd vegyésznek, Svante Arrheniusnak támadt egy földtől elrugaszkodott ötlete: a pánspermia. Elmélete szerint az élet az űrben vagy egy másik bolygón alakult ki, a magvai pedig szétszóródtak, újabb világok felé.

Scott Sanford a NASA kutatója azt a lehetőséget vizsgálja, hogy az élet a Földön kívül is keletkezhetett. A pánspermia elmélete ugyanis, bármennyire bizarrul is hangzik első hallásra, nem teljes képtelenség. Ám arra nem ad választ, hogy maga az élet miként jött létre.

Sanford szerint a meteorok, üstökösök csak a nyersanyagokat hozzák, nem pedig élő szervezeteket. Olyan összetevőket szállítanak, amelyek alkalmasak lehetnek az élő szervezet felépítésére. Az üstökösök vízből és porból, nyomokban szén-dioxidból, metilalkoholból és ammóniából állnak. Mindez egyetlen „piszkos hógolyóvá” fagy össze. Ám ezen égitestek kis mennyiségben szerves vegyületeket, az élet alapelemeinek egy részét is tartalmazzák. Már csak az a kérdés, hogy ezek hogyan kerültek oda. Ezeket az építőköveket szinte mindig élőlények állítják elő. Sanford azt gyanította, hogy az üstökösökben uralkodó körülmények vezethetnek a szerves molekulák kialakulásához.

Az ötlet ellenőrzésére kísérletet állított össze. Ehhez mínusz kétszázhetven fokhoz közeli hőmérsékletet kellett elérnie. Sanford az üstökösökben fellelhető anyagokat, ammóniát, szén-dioxidot és metilalkoholt helyezett az üstökös szimulátorba. Az anyagok azonnal megfagytak. A mintát ezt követően egy hidrogénlámpával sugározta be. Ezzel szimulálta a sugárzást, például röntgen és gamma sugarakat, amelyek a Nap közelében elhaladó üstökösöket érik. A sugárzás és a hő hatására az egyszerű molekulákból többféle szerves anyag jött létre, az aminosavaktól a fehérjékig.

Sanford az átalakulás titkát is felfedte. Néhány üstökös erősen megnyúlt ellipszispályán kering a Nap körül. Amikor távol jár, a besugárzott molekulákat szilárdan rögzíti a tömör jég, amelybe belefagytak. A Naphoz közeledő égitest azonban felmelegszik, így a molekulák elmozdulhatnak és reagálhatnak. Csakhogy nem a legalkalmasabb partnerhez kapcsolódnak, amellyel a legstabilabb vegyületet alkotnák, hanem azzal, amelyik a legközelebb van hozzájuk. Amolyan kényszerházasságot kötnek. Ennek eredménye nem az a kémiai összetétel, amit az elsőévesek kémia laborja összehozhat.

Az üstökös több módon is juttathat anyagot egy bolygóra. Természetesen maga az egész is becsapódhat, ám ez meglehetősen nagy pusztítással jár. Sokkal elegánsabb megoldás, hogy az üstökösből kiszabaduló por – amit mi a csóvájaként látunk – elérheti a bolygó légkörének felső rétegét. Lelassul, és anélkül, hogy elégne, leülepszik a felszínen. Egyébként állandóan, ebben a pillanatban is üstökös por hull ránk.

Lélegzetelállító elképzelés, hogy az üstökösök szórják le az élethez szükséges vegyületeket. A NASA ezért 1999 februárjában merész vállalkozást indított útjára azzal a céllal, hogy megközelítsen egy üstököst, és mintát vegyen belőle. A Stardust nak elnevezett szonda öt év repülés után megérkezett útjának céljához, a Wild 2 néven ismert üstökös mögé. Az üstökös csóvájának porszemcséi rázúdultak az erre a célra kifejlesztett aerogéllel töltött rácsos gyűjtőlemezre. A visszatérő tartály 2006-ban érte el a Föld légkörét, és az utah-i sivatagban csapódott be a földbe. A Stardust tartálya átvészelte az utazást, a kutatócsoport pedig izgatottan nyitotta fel, hogy megvizsgálja a tartalmát. Nagy megkönnyebbülésükre a küldetés sikerrel járt. A gyűjtőlemez aerogéljét az üstökös por szemcséi pettyezték. A NASA kutatói a por elemzése során sokféle összetett szerves vegyületet mutattak ki, köztük aminosavakat és szénhidrátokat is.

A Channel ajánlata: Mindennapi tudomány – Az élet születése
Talán ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit az ember újra és újra feltesz magának a történelem kezdete óta. S ez nem is véletlen, hisz bolygónk csak úgy hemzseg az élettől a magashegyektől az óceánok mélyéig. Ám ez nem volt mindig így. Vajon mikor kezdődött az evolúciós versenyfutás? Mi jelentette a startpisztoly eldördülését? Hogyan vált az életten élővé? A National Geographic filmje az eddig rendelkezésünkre álló ismereteket foglalja össze.
A film megtekinthető a National Geographic Channel műsorán. Mikor? Május 20-án (szerdán) 19 órától.

Chandra Wickramasinghe, a Cardiffi Egyetem csillagászprofesszora úgy véli, hogy maga az élet is egy üstökösön kezdődött. Azt jelentené ez, hogy mindannyian egy földön kívüli életforma leszármazottai vagyunk? Wickramasinghe állítása szerint az üstökösökben talált szerves molekulákból össze is állhattak az első egysejtű életformák. Az elmélet merész és ellentmondásos.

– Kezdetben úgy kezeltek minket, mint az eretnekeket. Ha a középkorban élnénk, akkor talán máglyára is vetettek volna. – nyilatkozta Wickramasinghe. – Kétségtelen, hogy letértünk a kitaposott útról – tette hozzá.

A radikális állítás alapja az, hogy a jeges üstökösök nemcsak a szerves molekulákat, hanem az élet keletkezésének egy másik lényeges kellékét is tartalmazzák: a folyékony vizet.

A radioaktív izotópok bomlása hőt termel, és megolvasztja a jeget az üstökös magjában. 2005-ben a NASA kutatói a Temple 1 üstököst szemelték ki egy merész küldetés célpontjául. Azt tervezték, hogy egy szondát ütköztetnek az üstökössel, feltárva annak belső magját.

A 370 kilogrammos berendezésnek az űrt átszelve a puskagolyó sebességének tízszeresével száguldó üstököst kell eltalálnia. Hat év gondos tervezőmunka után 2005 január 12 én a Deep Impact nevű szondát szállító Delta rakéta végre a magasba emelkedett. 431 ezer kilométeres útja végén a nagyjából iskolapad méretű becsapódó egység levált az anyahajóról, és száguldani kezdett az üstökös felé. Telibe találta. Első alkalommal került napvilágra, hogy mi rejtőzik egy üstökös belsejében. Az űrben elfoglalt kilátóhelyén az infravörös fénytartományt mérő Spitzer űrteleszkóp elemezte a kiszóródó üstökös porban lévő vegyületek egyedi tulajdonságait. Megdöbbentő mennyiségű jég- és finom porszemcsét észlelt. A legnagyobb meglepetést mégis az keltette, hogy az üstökös olyan anyagot is tartalmazott, ami tudomásunk szerint csak folyékony víz jelenlétében keletkezhet: agyagot.

A cikk folytatása:
1. A legősibb életformák
2. Élő az élettelenből

Hozzászólások

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Az aeroszolok és a szén-dioxid-kibocsátás együttes csökkentésére van szükség

Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem - tette közzé az MTI az erről szóló új amerikai kutatást.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket