Pokoli Jupiter?

A Jupiter titokzatos bolygó, amely olyan hatalmas, hogy 1300 Föld méretű bolygó férne el benne. Teljes egészében gázból áll, szilárd felszíne egyáltalán nincs. Külső rétegét kavargó, egymással szemben áramló felhők alkotják. Az egész bolygót ellepik a viharok és a száguldó szelek.

Óriás viharok
A Jupiter rendkívül gyorsan forog. Tíz óra alatt körbefordul. Ez a forgás nagyon lényeges, mert ez váltja ki a kelet nyugati irányú szelet, ami a bolygót csíkosra festő, övszerű zónákat kialakítja. A Jupiter sebes forgása miatt a bolygót vízszintes felhősávok ölelik körül. Az ilyen felhősávok összeütközése hatalmas viharokat vált ki. A legnagyobb ezek közül a Nagy Vörös Folt, a Naprendszer legnagyobb vihara. Közelebbről nézve már a mérete is érezhetővé válik. Az átmérője a Földének háromszorosa. A folt határai közelében kavargó örvényekben a szél sebessége a 400 kilométer per órát is meghaladja.

A Nagy Vörös Folt (Fotó: NASA)

Tény, hogy nagyon emlékeztet a hurrikánokra abban, hogy a külső pereme sokkal gyorsabban forog és a belseje sokkal csendesebb. Első látásra a vörös folt hurrikánra emlékeztet, pedig nagy a különbség. A Földön a hurrikánok az óceán meleg vize felett születnek, a szárazföldhöz érve azonban rögtön gyengülni kezdenek. A mi viharaink csupán mintegy két hétig tartanak. A Jupiteren más a helyzet. A Vörös Folt már több mint 300 éve dühöng. Azért tart ilyen sokáig, mert a Jupiternek nincs felszíne. A vihar nem ütközik bele egy kontinensbe, hogy kiadja az erejét. Egyre csak forog és forog. Ám a Jupiter forgása önmagában nem volna elég a Nagy Vörös Folt fenntartásához.

A kutatók megállapították, hogy a bolygó kétszer annyi energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap, vagyis a közepe nyilvánvalóan forró. Elképzelhető, hogy éppen ez a mag adja a Jupiter szeleinek hajtóerejét.

Nyomás a magban
Érdemes volna alaposabban is megvizsgálni. Ha egy képzeletbeli járművel megpróbálnánk leereszkedni a Jupiter magjához, felső rétegeken áttörve először roppant vízfelhők ölelnék körül járművünket. A nyomás egyre nő. A középpontban a hidrogén légkör különös, folyékony, a higanyhoz hasonló folyadékká válik. Ez a mag, a több mint 20 ezer Celsius fokos, izzó kemence. A kutatók becslései szerint az itt uralkodó nyomás 100 milliószor akkora, mint a Föld felszínén.

A Channel Ajánlata: Mindennapi tudomány – Pokoli bolygók Egy nap eljöhet a pillanat, amikor az ember – kényszerből vagy kalandvágyból – képessé válik rá, hogy a Föld lakosságának egy részét áttelepítse idegen égitestekre. De milyen világ vár majd a bolygóközi költözködőkre, és képesek lehetünk-e alkalmazkodni a földitől gyökeresen eltérő körülményekhez? A National Geographic filmje segítségével tegyen egy hosszú utazást a Naprendszer határain belül és kívül, és ismerkedjen meg bolygószomszédaink legszélsőségesebb tulajdonságaival! A film megtekinthető a National Geographic Channel műsorán. Mikor? Május 25-én (hétfőn) 19 órától.

E nyomás nagyságát egy egyszerű példával érzékeltethetjük. Ha valaki tűsarkú cipővel rálép az ember lábára akkor jókora nyomást hoz létre. Képzeljük el, hogy egy elefánt viseli azt a cipőt, aminek a tűsarkával a lábunkra nehezedik. A Jupiter közepén uralkodó nyomás szemléltetéséhez viszont mintegy ezer elefántra van szükség, amelyek egymás hátára állnak úgy, hogy a tűsarkat a legalsó nyomja az egyik lábával. Ilyen nyomás mellett ember sohasem juthat el a bolygó magjáig.

De vajon élhetnénk-e a légkör felső rétegében?

Az Io (Fotó: NASA/JPL)

Vulkánok az Ión
A választ az egyik hold rejti, amely különleges hatást gyakorol a gázóriásra. Bár a Jupiter mellett eltörpül, az aprócska égitest mégis félelmetes erőt hív életre. Az Io kicsi, de a Naprendszer legvulkánosabb égiteste. Hawaiin, a Kilauea vulkán vidéke az a hely, amely a Földön talán a leginkább emlékeztet az Io tüzes felszínére. Az Ión is nagyon hasonló a táj, különösen a nagyobb lávafolyások közelében Mint a Kilaueán, a láva az Ión is a forró mélyből tör elő, ám a hasonlóság ezzel véget is ér.

Az Io vulkánjai által kilövellt láva mennyisége elképesztő. Összehasonlításképpen a Kilauea öt hónap alatt 10 négyzetkilométert borít el. Az Ión 100 szor ennyi láva ömlik szét. Egyetlen lávafolyás az Ión 620 négyzetkilométert borított be. A Kilauea vulkánjait működtető hő nagyrészt a Föld mélyében rejlő radioaktív anyagok bomlásából származik. Az Ión azonban valami egészen más az energiaforrás: az árapály.

Ahogyan a földi óceánok emelkednek és süllyednek a saját Holdunkkal való kölcsönhatás következtében, úgy az Io felszínét is eltorzítja a Jupiter és a két közeli hold tömegvonzása. A talaj kétnaponta több mint 100 métert emelkedik és süllyed. A lüktető felszín iszonyatos súrlódást kelt a kéreg belsejében. Az emelkedő hőmérséklet és nyomás olvadt lávává változtatja a tömör kőzeteket, és hatalmas több tíz- vagy akár százezer négyzetkilométernyi terüetű lávatavak jönnek létre belőle.

A Jupiter az Ióval (Fotó:ASP)

Az Io vulkánjai félelmetes erejűek, de nem ezek jelentik a közvetlen veszélyt. Mielőtt a láva elérné az embert, a sugárzás már végez vele. A hold felszínén tíz perc alatt ropogósra sülnénk, de védelem nélkül még több mint 300 ezer kilométerre tőle, a Jupiter felső légkörében is csak néhány órán át maradhatnánk életben. Az Io vulkánjai által az űrbe kilökött részecskéket fogságba ejti a Jupiter roppant mágneses tere. A Jupiter sebes forgása elképesztő sebességre gyorsítja fel őket. Kozmikus lövedékekké válnak, amelyek sugárzási övet alkotnak a bolygó körül, és mindent átütnek, ami az útjukba kerül. Annyira intenzív, hogy egy emberi lényt mindössze tíz perc alatt halálos dózis érne. Át sem repülhetnénk ezen a közegen. Egyszerűen megsülnénk. A szakadatlan zápor szétroncsolná a lágy szöveteinket, a belső szerveket és mindent. Nincs a birtokunkban olyan eszköz, amely ilyen erejű sugárzástól megvédene. A Jupiter is olyan bolygó, amely sohasem lesz az otthonunk.

Kapcsolódó cikkek: