A szélviharos gázóriás
A Naprendszer leggyorsabb szelei a távoli Neptunuszon fújnak, ahol a Föld legerősebb tornádója is csak könnyű szellőnek számítana.
A Neptunuszt, a Földtől több mint 4 és fél milliárd kilométerre lévő gázóriást nem könnyű tanulmányozni. A csillagászok ezért magasra, a felhők és a szennyezett levegő fölé költöztek, hogy jobban lássák.
A Keck obszervatórium 4300méter magasan, a hawaii-szigeteki vulkán, a Mauna Kea csúcsán található. Az itteni teleszkópok olyan erősek, hogy egy pislákoló gyertyát is észlelnének a Holdon. A Keckben lehetőség van arra is, hogy jobban megismerjük ez olyan távoli világokat is, mint a Neptunusz.
A teleszkópban gyönyörű, kék bolygót látunk, csakhogy ez nem a víz kékje, mint a Földön, hanem a légköré, amely hidrogénből, némi héliumból, és ami a legfontosabb, egy csipetnyi metánból áll. A Neptunuszon nincs víz, felhői mégis vannak, amelyek a kék légkör háttere előtt jól megfigyelhetők. A Neptunusz felhői a bolygó hideg felső légkörében megfagyó metánból keletkeznek, és folyamatosan vándorolnak a légkörben.
Amikor a Keck teleszkóp a Neptunusz felé fordul, egy képsorozat készítésével nyomon követhető a fehér felhők vándorlása a légkörben. Megmérve az időt és az egyes helyzetek közötti távolságot, kiszámíthatjuk a szél sebességét. Az eredmény megdöbbentő. A Neptunuszon megfigyelt szelek között mérték a leggyorsabbakat a Naprendszerben. A bolyhos fehér felhők, amelyeket követtek, borzasztóan gyorsak. Egyes szélességi körökön 2000 kilométer per órával haladnak.
|
A szél félelmetes erejét elképzelhetjük, ha összevetjük a Földön tapasztaltakkal. A legpusztítóbb szelek egyike a tornádó. Az elsöprő erejű légtölcsér a magasban jön létre és amikor földet ér, az gyakran katasztrófát jelent. 1999 május 3-án, 7 óra 25 perckor Oklahoma City külvárosán egy 5-ös fokozatú tornádó söpört végig. Átgázolt a lakott településen, lerombolva a házakat, játékszerként felkapva a járműveket és felszaggatva az utak burkolatát. A kutatók itt 512 kilométer per órás szélsebességet mértek. Ez volt a legnagyobb, amit a Földön valaha megfigyeltek.
A Neptunuszon ez csupán könnyű fuvallatnak számít. A bolygó vad viharai azonban emberéleteket menthetnek meg itt, a Földön. Az erős szelek tanulmányozása ugyanis hozzájárulhat a saját időjárási rendszereink megértéséhez, és a legpusztítóbb viharok előre jelzéséhez. Ennek oka a Neptunusz egyszerűsége. A Föld légköre a szárazfölddel és az óceánokkal áll kölcsönhatásban. A Neptunuszon azonban nincs talaj és víz sem. Az időjárást könnyű megjósolni. Erős szél, minden egyes napon. Az óriásbolygók időjárása egyszerűbb, mert csak gázból állnak. Számítógéppel is egyszerűbben modellezhető. A kutatók a Neptunuszon ellenőrizhetik a földi időjárási modelljeiket, az időjárási rendszerek működésének számítógépes szimulációit. Ha sikeresen megjósolják a Neptunusz időjárását, akkor talán egy fokkal pontosabbá tehetik a földi előrejelzést is.