Óceánt fedeztek fel az egyik Szaturnusz-hold jege alatt
Német kutatók az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot találták óceán jelenlétére az Enceladus jéggel borított felszíne alatt, s ezzel már az élet lehetősége sem zárható ki.
Úgy tűnik, egy újabb égitest, az Enceladus is csatlakozhat a Naprendszer vizes holdjainak kivételezett klubjához. A nagy tekintélyű brit Nature tudományos folyóirat legújabb számában publikált felfedezés az élet lehetőségét is felveti a Szaturnusz méretét tekintve hatodik, mintegy 500 kilométer átmérőjű holdján.
Négy évvel ezelőtt a NASA Cassini űrszondája felvételeinek elemzésekor fedezték fel a forró víz-jég-kitöréseket az Enceladus déli sarkánál, amelyek négy, egyenként mintegy 120 kilométeres felszíni repedésből, az úgynevezett „tigriscsíkokból” lövellnek fel. Ezeket a kitöréseket táplálhatja a jeges felszín alatti sós víz, ugyanis a németországi Heidelbergi Egyetem csillagászai sórészecskéket mutattak ki a gejzír kitörésének több száz kilométeres magasságig az űrbe lövellt, gőzből és jégből álló anyagában.
Az Enceladus gejzírjei több száz kilométeres magasságba lövellnek ki. A kitörési anyag elemzése alapján az Enceladus lehet a Szaturnusz gyűrűjében felfedezett nátriumsók forrása. (A Cassini űrszonda felvétele; forrás: National Geographic/NASA/JPL/SSI/ESA)
A kutatást vezető Frank Postberg, a heidelbergi Max Planck Intézet munkatársa szerint az élet kialakulásához szükséges három előfeltételből kettőt – egy energiaforrást illetve a szerves anyagok jelenlétét – már korábban is ismertek a holdon. A mostani felfedezést követően bizonyossá vált, hogy a Szaturnusz ezen holdján már a harmadik, a folyékony állapotban lévő víz is rendelkezésre áll.
Kapcsolódó cikkek:
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
