Élet a folyók mentén
Hogyan élhetünk együtt természetes vizeinkkel úgy, hogy minden gyümölcsüket learatjuk, de mégsem teszünk kárt bennük? A National Geographic új sorozata erre keresi a választ.
Az Amazonas, a Nílus, a Mississippi, a Gangesz, a Jangce és a Rajna Földünk szinte mindenki által ismert, jelképszerű folyamai. De pontosan hol erednek, hol végződnek, milyen a futásuk? Milyen történelmi vonatkozásokkal bírnak, és milyen szerepet töltöttek/töltenek be az ember életében?
Az Élet a folyók mentén epizódjai efféle komplex kérdésekre keresnek választ az egyes folyamok partlakói közt elvegyülve. Találkozunk
|  |
vízfolyásukkal mindmáig harmóniában élő őslakos közösségekkel; megélhetésüket a folyóból merítő modern kereskedőkkel, művészekkel és kézművesekkel; valamint hatalmas metropoliszok várostervezőivel, akik 21. századi technikájuk birtokában egyre elkeseredettebb harcot vívnak az ősi természetes zabolátlanságot megtestesítő folyamok medrükben tartásáért.
Az ember-természet viszony első ránézésre igencsak különböző a világ nagy folyamainak partvidékén. A gondolatébresztő sorozatból azonban kiderül, hogy a legfontosabb kérdés mindenütt ugyanaz: Hogyan tudunk hosszú távon fenntartható formában együtt élni környezetünkkel, se ezen belül életadó vízfolyásainkkal?
A Jangce
A 400 milliós népességű Jangce-medencében az ember az évezredek során tökéletesen hozzáigazította életét a hatalmas folyam – olykor szélsőségektől sem mentes – természetes ritmusához. Ezt az organikus harmóniát azonban most veszély fenyegeti…
Az Amazonas
Innen, Európából nézve Amazóniára és az Amazonasra hajlamosak vagyunk a biológiai sokszínűség és az érintetlen természet jelképeként tekinteni. A világ leghatalmasabb esőerdeje és legbővízűbb folyama azonban az erdőirtás, a klímaváltozás és az urbanizáció miatt mára komoly veszélybe került – s velük együtt az őslakók is, akik ezer szállal kötődnek folyójukhoz…
A Gangesz
A hinduk által szent folyóként tisztelt Gangesz a megtisztulás helye, a bűnöktől való megszabadulás eszköze. A hinduk ‘Ganga istennője’ a Himalája tündöklő csúcsai közt a Gangotri-gleccser olvadékpatakjaként kezdi az életét, és mangroveerdővel benőtt hatalmas deltatorkolatán keresztül a Bengáli-öbölnél éri el az Indiai-óceánt. A folyó milliók számára az Élet megtestesítője, szakrális és fizikai értelemben egyaránt – éppen ezért aggasztó, hogy az utóbbi időben súlyos betegségek tüneteit mutatja, vize az alsóbb szakaszokon annyira elszennyeződött, hogy súlyos fertőzést kockáztat az, aki megtisztulásra vágyva belemerül…
A Mississippi
A Mississippiről túlzás nélkül állítható, hogy Észak-Amerika leghíresebb folyóvize. A partjain játszódnak Huckleberry Finn és Tom Sawyer kalandjai, fontos vízi útvonal volt a rabszolgaság és a polgárháború története során, és a torkolata közelében fekszik New Orleans, amelyet a szél korbácsolta hullámok szinte a földdel tettek egyenlővé 2005-ben…
A Rajna
A Svájcban megszülető és az Északi-tengert Hollandia területén elérő Rajna története szorosan egybefonódott Európa történetével: a szépséges folyam a vén kontinens viharos évszázadai során hol a választóvonal, hol az összekötő kapocs szerepét töltötte be. Partjain ma sűrűn lakott ipari nagyvárosok sorakoznak, s vízgyűjtője területén a becslések szerint mintegy 50 millió ember él. Ilyen körülmények között vajon van-e remény rá, hogy a Rajna a jövőben is megmaradjon igazi, élő folyónak, s ne váljék egyszerű vízi úttá?
A Nílus
Egyiptom sivatagos földjén a civilizáció hajnala óta a Nílus volt a gazdasági, kulturális és vallási élet mozgatórugója; olyannyira, hogy túlzás nélkül állítható, a terméketlen pusztákat átszelő s környezetét jótékonyan megtermékenyítő „zöld szalag” nélkül talán a piramisok se épültek volna fel. S meglehet, ha a társadalmi-ökológiai folyamatokat mélyebben elemezzük, a régió mai konfliktusai mögött is megtaláljuk az életet adó, de környezetét saját magától függővé tevő mágikus folyót…
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
