Lezárják a turisták elől az Ayers Sziklát
Nem mászhatnak föl többé a turisták Ausztrália egyik legismertebb nevezetességére, az Ulurunak is hívott monolitra. A hatóságok a döntéssel az helyet szentnek tartó őslakosoknak kedveznek.
Ausztrália középső, sivatagos részén, Alice Springstől mintegy 440 kilométerre, délre található az ország egyik legismertebb jelképe, az Ayers Rock. A sivatagból minden átmenet nélkül kimagasló homogén homokkőtömb csak egyike a területen megtalálható több hasonló, egy darabból álló sziklaképződménynek, ám méretét tekintve világelső. Teteje 348 méterrel magasodik a talapzata fölé, kerülete pedig meghaladja a 9 kilométert. A szigethegyet az itt élő pitjantjatjara és yankunytjatjara törzsek Ulurunak nevezték el; e név jelentése ismeretlen. Bár legtöbben Ayers Sziklaként ismerik, „hivatalosan” az eredeti név is használható. A hegy többek között arról is nevezetes, hogy az egyébként a kőzetben lévő magas vastartalomtól vöröses színét az egyes napszakokban megváltoztatja. Ez a jelenség különösen naplementekor feltűnő.
Az Ulurut felépítő durvaszemű homokkő, az arkóza 500 millió évnél is idősebb. A sziklatömb – kisebb környékbeli társával egyetemben – valószínűleg egy egykori alacsonyabb hegylánc kipreparálódott maradványa. Jellegzetes alakját ún. hagymahéjas mállásnak köszönheti, amelynek során a kémiai változások, illetve az állandó lehűlés illetve fölmelegedés következtében a szikla szélei leváltak, és kerekded formák maradtak vissza.
Az Uluru a helyi őslakók számára szent hely, beleértve az oldalában húzódó barlangokat is, a nagyközönség számára pedig idegenforgalmi attrakció, amely évente 350 ezer turistát vonz. A látogatók közel egyharmada fel is mászik a hegyre, a hatóságok döntése nyomán viszont ennek befellegzett.
A döntés máris nagy vihart kavart: míg az őslakosok üdvözlik, mások hevesen ellene vannak. A tilalom ellenzői közt van Chris Burns turisztikai miniszter is. „Soha nem támogattuk a teljes tilalmat, és továbbra is ehhez tartjuk magunkat” – nyilatkozta.
A vidéken élő őslakosok azonban már 1985 óta küzdenek az Urulu és környéke lezárásáért. „Az ember a buddhista templomokat és a vatikáni épületeket sem mássza meg. Ugyanígy tisztelniük kell más vallások szent helyeit is” – érvelt Vince Forrester, az őslakosok szóvivője egy rádióinterjúban. Az őslakosok már most azt kérik a turistáktól, hogy tartsák magukat távol a hegytől, jóllehet a tervek szerint azt csak 2011 októberében zárják le hivatalosan. A helyiek szerint a hegy megmászása veszélyes is lehet, eddig több mint harmincan haltak meg a csúszós meredélyeken.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
