11 millió éves az Amazonas

A több mint 6000 kilométer hosszú Amazonas a Föld legbővízűbb folyama, amelyik 7 millió 180 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területe a legnagyobb a világon. Az Amazonason folyik le a legtöbb víz – több mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötödét szállítja. Az esős évszakban másodpercenként 184 ezer köbméter vizet juttat az Atlanti-óceánba, átlagosan a vízhozama pedig 110 000 köbméter másodpercenként. Ahol a folyó az óceánba ömlik, a parttól még 150 kilométeres távolságban is jelentősen alacsonyabb a tenger sótartalma.

A ScienceDaily hírportál beszámolója szerint az Amszterdami és a Liverpooli Egyetem kutatói a brazil nemzeti olajvállalattal, a Petrobasszal közösen fúrásokat mélyítettek az Amazonas torkolatánál lévő hordalékkúpba, hogy rekonstruálják a folyó történetét. A kutatás eredményeit a kutatók a Geology című szaklap júliusi számában publikálták.

Az óriásfolyam által lerakott hordalékkúp az Atlanti-óceánban, a dél-amerikai kontinentális talapzaton helyezkedik el. A folyami üledék vastagsága eléri a 10 kilométert. A vastag üledéksor eddig túl keménynek bizonyult, hogy furatokat mélyítsenek benne. Még az óceáni mélyfúró program (Ocean Drilling Program) keretében is csupán a réteg kis részén tudtak áthatolni.

Az Amazonas-rendszer egy részlete az űrből (Fotó: NASA)

A Petrobas eszközeivel azonban most sikerült két furást mélyíteni, ezek közül az egyik a tengerfenék alá megy 4, 5 kilométer mélységbe hatolt le. A furatokból nyert üledékminta elemzése révén sikerül bepillantást nyerni az Amazonas múltjába. E vizsgálat előtt a tudósok nem ismerték a folyó pontos korát. A kutatás gyarapítja a dél-amerikai kontinensre vonatkozó paleográfiai (ősföldrajzi) ismereteket, ahogy adatokat szolgáltat az Amazonas és az Atlanti-óceán partvidéki vízi élővilágának evolúciójáról is. Az idők során a folyók hordalékából képződött üledékrétegek sok mindent elmondanak a korabeli éghajlatról, a térség élővilágáról és földrajzáról is. Az üledék ásványos összetétele alapján beazonosíthatók az egykori lehordási területek is, amelyből a folyam korabeli futása is rekonstruálható.

Az Amazonas és a Rio Negro összefolyása Manausnál: példa a más területekről érkező folyók eltérő üledékszállítására. A Perui-Andokban eredő Amazonas (Solimōes) puhább kőzeteken vágja át magát; jelentős mennyiségű hordaléka adja a folyó sárgás krémszínét. A Rio Negro az Amazonas-medence északi részéről érkezik. Az ott felszínre bukkanó kétmilliárd éves kőzetek rendkívül kemények. Ennek következtében a folyó nagyon kevés hordalékot szállít; vizét a növények leveleiből kioldódó huminsav festi sötétre.

Kapcsolódó cikk:
Műholdkép az Amazonas vízrendszeréről