Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Föld

Egy hét az űrben

2009.07.17.Admin
National Geographic Magyarország

A National Geographic Channel a Holdraszállás 40. évfordulója alkalmából kozmikus utazásra hívja nézőit. Estéről-estére célba veszik az Univerzumot, és megkísérelnek választ találni a sokunkat érdeklő kérdésekre. Mikét pusztul majd el az Univerzum? Mi van ott, ahol már nincs semmi? Hogy jönnek létre és pusztulnak el csillagok? Vajon tényleg létezhet élet a szomszédos bolygók egyikén?

Keresztül a Vilkágegyetemen
Az Utazás az Univerzum peremére egyetlen, vágás nélküli felvételfolyama azt mutatja meg, hogy mit látnánk űrhajónk ablakából, ha képesek lennénk keresztülszelni a teljes világegyetemet. Neil Armstrong Holdon hagyott lábnyomai mellett elsuhanva előbb felkeressük a fényesen világító Vénuszt, majd elhaladunk a Merkur, e szinte teljes egészében vasból álló kicsiny bolygó mellett, amely valószínűleg egy régen létezett sokkal nagyobb égitest maradványa. A Mars a szélsőségek bolygója: az itt tomboló tornádókhoz és az itt található vulkánokhoz és kanyonokhoz hasonló nincs a Földön; de egzotikum tekintetében a Jupiter se marad le mögötte, hisz körülötte évszázadok óta egy – méreteit tekintve a Földnél háromszor nagyobb – „vörös vihar” tombol! A Szaturnusz Titán nevű holdján igazi földbéli táj fogad minket: a szárazföldeket folyók, tavak és óceánok tagolják, ám ezek anyaga nem víz, hanem folyékony metán. Létezhetett itt valaha élet?

Amikor már több mint 90 billió kilométerre járunk a Földtől, belépünk az Epsilon Eridani csillagrendszerbe, amelynek por és jég alkotta látványos gyűrűi saját Naprendszerünk 4, 5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását juttatják eszünkbe. Még tovább haladva, elérkezünk a Nappal körülbelül azonos korú Gliese 581 csillaghoz, amelynek egyik bolygóján – csillagától való távolsága alapján – elméletileg élet is előfordulhat. Keresse fel velünk a világegyetem bölcsőjét, és pillantson be azoknak a misztikus felhőknek a mélyére, amelyekben a csillagok születnek, fényt és talán életet adva az Univerzumnak!

Irány a Hold!
1969 júliusában világszerte mintegy 600 millióan figyelték lélegzetvisszafojtva, amint Neil Armstrong első emberként egy másik égitestre teszi a lábát. A siker teljes volt, azonban nem adták olcsón, hisz az Apollo-11 misszióját és az azt követő öt holdraszállást a történelem legdrágább és legveszélyesebb expedíciói közt tartják számon a szakemberek. Az ember Holdra juttatása tehát hatalmas anyagi áldozatokat követelt az Egyesült Államoktól – de vajon maguk az űrhajósok mit kockáztattak, amikor több százezer kilométeres útra vállalkoztak az ismeretlenbe? Valóban annyira fényes és problémamentes volt a menetelés a Holdra, mint ahogy az a köztudatban máig él? A Kockázatos Holdraszállás című filmünk az Apollo-program eddig el nem mondott történeteit osztja meg a nézőkkel.

Houston, baj van!
A 37 ezer kilométeres óránkénti sebességgel a Hold felé száguldó Apollo 13 fedélzetén két nappal 1970. április 11-i felbocsátását követően váratlanul elszabadult a pokol: az egyik oxigéntartály felrobbant, veszélybe sodorva az űrhajó levegő- és energiaellátását. A legénységnek egyetlen esélye maradt az életben maradásra: ha átköltözik a lecsatolható holdkompba, amelyben megfelelő mennyiségű levegő és víz található két ember két napon át való ellátására. A gond csak az, hogy a legénység háromtagú, és a Föld három napnyira van tőlük. Most a National Geographic Channel és az Apollo 13 című filmünk segítségével ön is tanúja lehet, milyen emberfeletti teljesítmény kellett a túléléshez ezen a kockázatos utazáson. Az Apollo 13 történetéről a National Geographic Online cikke is részletesen tájékoztat.

Mi okozza majd a világvégét?
Az űr legtávolabbi sarkaiban állandó háború dúl két erő között, amelyek oly hatalmasak, hogy végül akár az egész Univerzumot elpusztíthatják. Egyes tudósok egyenesen odáig mennek, hogy a „sötét anyagként” és „sötét energiaként” ismertté vált háborús felek ellenségeskedése akár a világegyetem atomjaira hullását eredményezheti. Míg a tudósok a világ végét korábban egy „nagy összeroppanásként” – afféle anti-ősrobbanásként – vizionálták, amely során az Univerzum eredeti méretére zsugorodik össze, a sötét anyag és a sötét energia felfedezésével elméletük megdőlni látszik. Egyes csillagászok ma úgy vélik, hogy amennyiben a sötét anyag kiegyenlíti a sötét energiát, az univerzum lassan kitágul, a csillagok fűtőanyagukat felélve fokozatosan elhalványulnak, s a világegyetem egy hideg, sötét, élettelen hellyé válik. Más kutatók sokkal drámaibb véget jósolnak: forgatókönyvük szerint a sötét energia fokozódó sebességgel tovább tágítja az univerzumot, és – erősebb lévén a gravitációnál – végül az egész világegyetemet alkotóelemeire bontja. Az biztosnak látszik, hogy az univerzum pusztulása még messze van – akár 50 milliárd év is eltelhet a nagy pillanatig –, arról azonban tudósberkekben változatlanul tovább folyik a vita, hogy a világegyetem miként keletkezett – és miként fog elpusztulni. A National Geographic Channel most felvázolja a tudósok elképzeléseit a Pusztuló Univerzumról. A National Geographic Online a sötét anyagról szóló korábbi cikkét itt olvashatja.

Rejtélyes égi szomszédunk
Vajon miként festene a földi világ, ha a Hold nem keringene a bolygónk körül? Igaz az a meglepő elmélet, mely szerint ebben az esetben nem alakulhatott volna ki élet a Földön, mivel klímánkat elviselhetetlen szélsőségesség jellemezné? És milyen szerepet tölt be a Hold az olyan ma is létező természeti katasztrófák kialakulásában, mint a földrengések vagy a vulkánkitörések? És ami talán a legtöbbeket érdekel: milyen hatása van ennek a misztikus égitestnek az emberi viselkedésre? A tudósok szerint a Holdnak jóval nagyobb szerepe van a földi folyamatok alakításában, mint ahogy azt eddig gondoltuk… Azt, hogy sikerül-e elméletüket bizonyítani, Hold-rejtély című filmünkből tudhatják meg.

Hozzászólások

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket