Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Föld

Mexikóváros – előbb elsüllyedhet, mint Velence?

2009.07.22.Admin
National Geographic Magyarország

Évente akár 30 centit, 100 év alatt 10 métert is süllyedtek Mexikóváros egyes részei. A világ egyik legnépesebb települését szmog, vízhiány és áramkimaradások is fenyegetik a jövőben.

Egyre jobban aggódnak a mexikóvárosi vezetők: a világ egyik legnagyobb városa súlyos gondokkal kénytelen szembenézni. A település egyre nagyobb ütemben süllyed, s mindeközben a vízzel való ellátása is egyre nagyobb problémát okoz.

Negatív hírek
Mexikóvárosról az utóbbi években általában csak negatív hírek érkeznek. A világ egyik legszennyezettebb levegőjű települése címet már évekkel ezelőtt kivívta, most azonban egyre súlyosabbá válik egy régebbi eredetű gond, a főváros süllyedése.

A várost ugyanis rendkívül ingoványos talajra építették. Még az aztékok hozták létre a település elődjét egy vulkáni krátertóban, a Texcoco-tóban lévő szigeten. Ez a hely jól védhető volt ugyan, de miután 1519-ben a spanyolok elfoglalták, a város hamarosan kinőtte a szigetet. A spanyolok ezután feltöltötték a krátertó egy részét, egy másik részt pedig egyszerűen kiszárítottak, és ezekre építették rá az újabb negyedeket – írja a brit Guardian.

Zsúfolt és egészségtelen város
Mindez azonban növekvő vízfogyasztással is járt, különösen a tizenkilencedik és a huszadik század folyamán. Különösen az 1940-es években gyorsult fel Mexikóváros bővülése, és mára elérte a húszmilliós lélekszámot.

A vízfogyasztás drasztikus növekedése drámai geológiai folyamatokat indított el Mexikóvárosban: a víztartó kőzetek egyszerűen összeroppannak a hatalmas épületek, felhőkarcolók súlya alatt, stabilitásukat részben azért is elvesztve, mert magát a vizet számos kút segítségével kiszivattyúzzák a főváros közüzemei a vízzáró rétegek közül.

A kutak mellett persze más megoldások is léteznek. A környező folyók vizét is megpróbálják felnyomni a magasan fekvő Mexikóvárosba, ám ez körülbelül annyi energiát igényel, ami egy egymilliós város energiaszükségletének felel meg. (A közeli, 1, 3 milliós lakosságú Puebla villanyszámlája éppen annyit tesz ki, mint Mexikóvárosban a vízátemelés költségei.)

Tíz métert is süllyedtek egyes részek
A meggondolatlan vízkiemelés következtében Mexikóváros egyes területei az elmúlt száz évben 10 méterrel is süllyedtek, számos műemléket be kellett zárni, mert életveszélyessé vált a látogatásuk. Az egyik közülük a Miaszonyunk-katedrális, amely mellett egy újabb bazilikát kellett felépíteni a hetvenes években – írja a brit Independent.

Mexikóváros süllyedése sokkal drasztikusabb, mint Velencéé, pedig ez utóbbiról sokkal többet hallani manapság. A lagúnák városa évente mindössze legfeljebb egyetlen centit süllyed, Mexikóvárosban viszont egyes negyedek akár 30 centit is süllyedhetnek egy év alatt.

Hétmilliárd embert fenyeget a vízhiány 2050-re
Mexikóvárost tehát egyszerre fenyegeti a süllyedés, a magas villanyszámla miatti esetleges áramkimaradás, továbbá a vízhiány. Mindez nem ritka a fejlődő országokban: az ENSZ, illetve annak szakosított szervezete, az Unesco nemrégiben készült jelentése szerint hatvan országban mintegy hétmilliárd embert fenyeget a vízhiány, 2050-re az érintett térségek igen nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Mindeközben Mexikóvárosban számos új ötlet is felmerült. A kelet–nyugati irányban negyven, észak-déli irányban pedig hatvan kilométeres kiterjedésű város átköltöztetését is fontolgatják egyesek, ám a Kingston University szakértője, Eddie Bromhead szerint elegendő lenne a meglévő épületek megerősítése, illetve új, jobb alapozású házak emelése.

Mexikóváros előzményei
Kr. u. 100 és 900 között számos kultúra virágzott Mezoamerikában, illetve Közép-Amerikában. Ezek közül az olmékoké emelkedett ki talán a leginkább. E vidék jelentős részét (európai) időszámításunk kezdetén, illetve röviddel azután Teotihuacan települése uralta. Ez a hatalmas város, a kétszázezer lakosával az akkori világ hatodik legnépesebb települése 47 kilométerre északkeletre található a mai Mexikóvárostól. 650 és 900 között azonban Teotihuacan hanyatlani kezdett. A felemelkedő toltékok átvették a nagyvárosi kultúra egyes elemeit, majd a nahuák (nyelvük: nahuatl) is a környékre érkeztek és sajátos településeket alkottak a tolték városok mellett. Az Észak-Amerikából, alighanem Utahból, a Nagy-sóstó vidékéről származó nahuák alakították ki az aztékok államát.
Az aztékok Tenoch nevű papjuk vezetésével hozták létre 1299-ben Chapultepec települést a Texcoco-tó partján. A folyamatos harcok közepette a partról elüldözték őket, így a tó közepén lévő szigeten hozták létre újabb városukat – egyes források szerint – 1325. június 8-án. Ezt a várost eredetileg Tenoch nyomán Tenochtitlánnak nevezték, ez lett a későbbi Mexikóváros alapja. Az aztékok egyre nagyobb birodalmat építettek ki, leigázták a környező indián törzseket. Véreskezű uralmuk azonban kártyavárként omlott össze, amikor megérkeztek Közép-Amerikába a spanyol konkvisztádorok. Ennek oka az volt, hogy az aztékok által leigázott indián törzsek kezdetben a spanyolok mellé álltak, akiket jobbaknak gondoltak korábbi uraiknál – az elnyomottak súlyosan tévedtek, de mire rájöttek erre, már késő volt. 1519-ben aztán a spanyolok meghódították Tenochtitlánt.

Hozzászólások

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

A kutatók által elindított palackok óriási távot tettek meg.

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket