Nem gyengül a Golf-áramlás

Egy nemzetközi kutatócsoport 2004 óta tartó folyamatos mérések alapján cáfolja azokat a korábbi kutatási eredményeket, miszerint gyengülne a Golf- illetve Észak-Atlanti-áramlás.
A tét nagy, hiszen az Atlanti-óceán meleg vizű áramlása jelentősen befolyásolja Európa éghajlatát, tetemes mennyiségű csapadékot okoz, hűvös nyarakat hoz létre, valamint telente fűti a kontinens nyugati partjait, megteremtve ezáltal a Föld legnagyobb mértékű pozitív hőmérsékleti anomáliáját.
A Golf-áramlás és az Észak-Atlanti-áramlás gyengülésével kapcsolatban évek óta széleskörű tudományos vita folyik. Az egyik legnagyobb visszhangot kapott publikáció 2005-ben a Nature című lapban látott napvilágot. A kutatócsoport a Bahama-szigetek és Marokkó között végzett méréseket 2004-ben. Ezeket az adatokat hasonlították össze korábbi, – 1981-ben, 1992-ben és 1998-ban mért -, adatokkal, amelyek alapján megállapították, hogy az elmúlt évtizedek során mintegy 30 százalékkal csökkent a Golf-áramlás vízszállítása. Ennek és az ehhez hasonló számítások eredményét viszont nagyban bizonytalanná teszi az, hogy nem hosszú távú megfigyelésekre, adatsorra támaszkodik.
A Golf-áramlás és az Észak-Atlanti-áramlás folyamatos megfigyelése csak 2004 óta zajlik. Brit, amerikai és német kutatókból álló nemzetközi kutatócsoport idén augusztusban a Science című tudományos lapban tették közzé az eddigi mérések eredményeit.
Enyhébb teleket hoz az Észak-Atlanti-áramlás
Mint ahogy a lenti ábrán is látható, az Észak-Atlanti-áramlás jelentősen befolyásolja Európa éghajlatát. Ennek köszönhetően az Atlanti partvidéken télen több fokkal enyhébb a klíma, mint az a földrajzi helyzet alapján várható lenne.
Míg Észak-Amerikában az 50. szélességi kör térségében, például Newfoundlandnál 2 Celsius fok körül van a tengervíz felszíni hőmérséklete télen, ugyanazon a szélességi körön Nagy-Britanniában ez az érték mintegy 12 Celsius fok. A sarkkör vidékén Észak-Amerikában 0, míg Skandináviában mintegy 5 Celsius fokos a víz felszíni hőmérséklete. A hőmérséklet jelentős hatással van a növény- és állatvilágra, valamint a mezőgazdálkodás lehetőségeit is befolyásolja.
Az Észak-Atlanti-áramlás hatása a szárazföld belsejében is érvényesül. A Kárpát-medence téli időjárását mintegy 1-1, 5 Celsius fokkal teszi enyhébbé a földrajzi szélesség alapján várható értékhez képest. Ebből is látható, hogy az áramlás esetleges változása, például gyengülése, komoly változást eredményezhet Európa éghajlatában, ezért nem csoda, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kutatások, előrejelzések kiemelten foglalkoznak ezzel a kérdéssel.
Az Atlanti-óceán felszíni hőmérséklete 2002. november 4-9. között (Forrás: NOCS)
Folyamatos adatsor áll rendelkezésre
A 2003-ban indult nemzetközi kutatás keretében (Monitoring the Atlantic Meridional Overturning Circulation) 2004 elején mérőműszereket helyeztek el az Atlanti-óceánban, a 26, 5. északi szélességi kör mentén az afrikai partoktól a Bahama-szigetekig. A műszerek folyamatos, napi adatokat szolgáltatnak a tengervíz hőmérsékletéről, sótartalmáról és sűrűségéről.
Az adatokat kiegészítik műholdas megfigyelésekkel, valamint a Florida délkeleti partjainál mért adatokkal, amelyeket az NOAA készít a Mexikói-öbölből kilépő Golf-áramlásról. Az adatok segítségével nem csak a változások, de az időjárással kapcsolatos összefüggések is feltárhatók, valamint előrejelzések készíthetők.
A projekt a nagy-britanniai National Oceanography Centre Southampton (NOCS), a hamburgi Max-Planck-Institut für Meteorologie, az amerikai Rosenstiel School of Marine and Atmospheric Science és a miami Atlantic Oceanographic and Meteorological Laboratory (AOML) kutatóinak összefogásával zajlik.
„A mostani mérések alapján – bár még mindig csak rövid adatsor áll rendelkezésre – nem mondhatjuk, hogy gyengül a Golf-áramlás. A korábbi gyengülésről szóló jelentések valószínűleg abból adódtak, hogy nem vették figyelembe az áramlat éven belüli és az egyes évek közötti ingadozását” – állítja Jochem Marotzke, a Max-Planck-Institut für Meteorologie igazgatója, a kutatás korábbi vezetője. Az áramlás erőssége (vízhozama) ugyanis az év során egy adott helyen is jelentősen változik: Florida partjainál 4 sverdrup és 35 sverdrup között ingadozik (1 sverdrup (sv) = 106köbméter/sec), az éves középérték 19 sv.
A mostani műszerekkel 1, 5 sv pontossággal adhatók meg az adatok, ami a szakértők szerint elegendő ahhoz, hogy a jelentős változások észrevehetők legyenek, és a feltárják klímaváltozással kapcsolatos összefüggéseket.
További információ a projekt honlapján olvasható >>