László, Sámson2022. június 27., hétfő
Föld

A Grand-kanyon története 3. rész – A kanyon

2009.08.04.Admin
National Geographic Magyarország

A szakemberek közel kerültek ahhoz, hogy megértsék azokat az erőket, amelyek létrehozták a világ egyik természeti csodáját.

A folyók ereje
A Coloradónál léteznek nagyobb folyók is az Egyesült Államokban, amelyek nem ástak ilyen mélyre. Észak-Amerika legnagyobb és leghosszabb a Mississippi. Minnesotai forrásától közel 4000 kilométert tesz meg Mexikói-öbölbeli torkolatáig. Vízhozama tízszerese a Coloradóénak. Mindezek ellenére a Mississippinek nincs Grand-kanyonja. Nyilvánvalóan nem a vízhozam az egyetlen tényező. Valami másban rejlik a Colorado folyó hatalmas pusztító ereje.

A Colorado a Sziklás-hegységben születik – 2700 méteres tengerszint feletti magasságban. Átlagos esése 190 centiméter kilométerenként. A Mississippi ezzel szemben Minnesotában körülbelül 460 méteres magasságban kezdi utazását, amely során alig 20 centimétert esik kilométerenként. Bár a Mississippinek tízszer akkora a vízhozama, eróziós képessége, kisebb esése miatt elmarad a Coloradóétól.

Minden folyó lefelé törekszik. Ez a gravitáció aranyszabálya. Két folyó szállíthat azonos mennyiségű vizet, de minden egyes fok plusz esés egy százalék energianövekedést ad a meredekebb futású folyónak. A bevágódás mélysége és sebessége az alapkőzet minőségétől is függ. A kemény kőzetek, mint például a gránit, sokkal ellenállóbbak, ezért ezekbe a folyó keskeny szurdokot vés. Az agyagpalához hasonló puhább kőzetekkel viszont a víz könnyen elbánik, így széles kanyonokat alakít ki bennük. Puha kőzet esetén a kanyon falai könnyen erodálódnak, így a völgy szélesedik.

A kanyon kivésődése
Joel Pederson, a Utahi Egyetem geomorfológusa arra volt kíváncsi, hogy a folyó miként faragta ki a kanyonfalakat. Az általa gyűjtött információk következtetni engednek a folyó történetének egyes epizódjaira; a romboló szakaszok között ugyanis építő, hordaléklerakó periódusok is voltak. Pederson a kanyon eróziójának a sebességét kutatja. Az általa használt módszert lumineszcens kormeghatározásnak hívják. A módszer a kőzetek korának megállapításához a fényt használja. Olyan anyagokon alkalmazható, amelyek kvarcot vagy földpátot tartalmaznak, és eltemetődésük óta nem kaptak fényt. Az üledék vastagodásával a szemcsék fokozatosan elzáródnak a napfénytől. Pederson azt a lumineszcens jelmennyiséget méri, amit a minták fény hatására kibocsátanak. A módszer mérési tartománya néhány száztól több százezer évig terjed.

Olyan mintákat gyűjtenek, amelyek leülepedésük óta nem kaptak fényt. A fémcsővel elkerülhetik, hogy a minták fényt kapjanak. Ha megvannak a minták, beviszik őket a laborba. A laboratóriumban a kutatók speciális hullámhosszú fénynek teszik ki az ősfolyó által lerakott üledéket. Ez az energia gerjeszti a minták elektronjait, amelyek egy része, fény formájában leadja tárolt energiáját. A kutatók ezt az apró jelet mérik. Minél erősebb a mintákból érkező jel, annál hosszabb időt töltöttek eltemetve. A módszer azt mondja meg nekünk, hogy hány éve következett be az a pillanat, amikor a folyó lerakta az üledékét; hol volt az a pont, amikor a minta eltemetődött, és nem kapott fényt többé.

Amikor Pederson a folyó egész hosszában megmérte a bevágódási sebességet, váratlan felfedezést tett. A 286. folyamkilométernél a kanyon mélysége mérséklődött. Történt valami, ami lecsökkentette a folyó bevágódási erejét. Lehet, hogy a folyó erővesztésének az oka valamely felszín alatti változásban keresendő? Ez izgalmas rejtély volt, amely a kutatókat nem hagyta nyugodni.

A Channel ajánlata: Mindennapi tudomány – Grand-kanyon
A Grand Canyonra sokan a Föld egyik leglátványosabb természeti képződményeként tekintenek. Bár az elmúlt száz évben a geológusok úgyszolván minden négyzetméterét átvizsgálták, a függőleges falú völgy máig számtalan földtani rejtélyt tartogat az utókornak. Annál is inkább, mert aki pontosan fel tudja tárni a fejlődéstörténetét, az az egész észak-amerikai kontinens múltjának megismerése felé nagy lépést tesz.

3 és fél millió évvel ezelőtt a Colorado-fennsík megrepedt, és a kanyonon keresztül megnyílt egy mély hasadék: a Torroweap-törés. A törésvonal menti tektonikus mozgások hatására a plató nyugati része lassan megsüllyedt, aminek eredményeképpen, a rajta folyó Colorado bevágódási energiája lecsökkent. A kutatók megtalálták a választ: a folyó ugyanaz maradt, de a fennsíknak a töréstől nyugatra eső része megsüllyedt, megfosztva a vizet bevágó erejének egy részétől.

A Colorado a kanyon kifaragásával remekművet alkotott. A folyó nagy pusztítást végzett a fennsíkban. Az elmúlt 4 és fél millió évben több mint 3200 köbkilométernyi kőzetet vájt ki a helyéről. Akkora szakadékvölgyet hozott létre, amelyet a Föld valamennyi folyóvize is csak egyharmadáig töltene meg.

Új képződmények
De a folyó alkotni is tud. Nemcsak pusztítani tudja a kőzeteket – lenyűgöző módon építeni is képes őket. A tudósoknak sok fejtörést okoz egy kőzetfajta, amely ma is folyamatosan növekszik a kanyon belsejében. A kutatók a kanyon bizonyos pontjain, napjainkban formálódó új kőzetekre bukkantak. Ezek nem mások, mint a forrásmészkövek, a kanyon legfiatalabb képződményei. Ezek a travertinók szén-dioxiddal telített vízből keletkeztek – és keletkeznek ma is a kanyon legaljában. A szén-dioxid a Föld mélyéről származik. Apró repedéseken át szivárog fel a felszínre. Ott feloldódik a vízben, elsavasítja azt, és alkalmassá teszi a mészkő feloldására. Később a szén-dioxid megszökik a vízből, amelynek hatására úgy bugyborékol, mintha szóda lenne. A gáz elillanásával a vízben oldott kalcium-karbonát kicsapódik, és minden, a víz útjába eső tárgyat beborít. Egyes helyeken kő-vízeséseket alkot, máshol gallyakat és ágakat von be. Ezek csak apró példák azokra a travertinó-bevonatokra, amelyek a faágaktól a kavicsokig minden tárgyon megjelennek a folyómederben. A mész bizonyos helyeken hatalmas padokká hízik, amelyek azonnal kőzetté válnak.

Az élet forrása
Ilyen vagy olyan módon, a folyó vizének minden cseppje alakítja ezt a tájat. De a víz sokkal többet tesz a kőzetek pusztításánál és építésénél. Nélküle a mai növény- és állatvilág a túlélésért küzdene. És szintén a folyó volt az, ami a terület első benépesítőit idevonzotta.

Amikor a hualapaik ősei körülbelül 7000 évvel ezelőtt megérkeztek a Grand-kanyonba, a Colorado folyót az élet egyik legfontosabb forrásaként tisztelték. És ma is az. Itt minden élet a folyóban gyökerezik. A kanyon számukra olyan dolog, amelynek megőrzéséért a hualapaik ősei keményen harcoltak. Mert tisztában voltak a fontosságával. Azt szeretnék, ha továbbra is fenntarthatnák természetes állapotát, és természetes szépségét.

A kanyon mai látogatóit éppúgy megigézi, mint Amerika őslakosait több száz évvel ezelőtt. Ez a világ egyik természeti csodája. Egy természetes szoborcsoport, amely az őt kialakító gigantikus erőknek állít emléket. A történet 1, 7 milliárd évvel ezelőtt kezdődött. Lerakódott a kanyon falait képező vízszintes fekvésű, réteges szerkezetű üledék. Kiemelkedett a fennsík, amelybe mélyen belevágják magukat a folyók. Azt senki sem tudja, hogy a terület mennyit fog még emelkedni, azonban ha a folyó folytatja megkezdett munkáját, a Grand-kanyon szép jövő előtt áll. Aki tehát úgy gondolja, hogy ez egy „Nagy-kanyon”, még semmit sem látott. Jöjjön vissza egy- vagy kétmillió év múlva, és a kanyon valószínűleg még mélyebb lesz, falai pedig éppoly meredeken merednek majd az égnek, mint ma. Az idő a Grand-kanyonnak dolgozik.

A cikksorozat előző részei:

  • A Grand-kanyon története 1. rész – A terület
  • A Grand-kanyon története 2. rész – A folyó

    Kapcsolódó cikk:
    Káprázatos képek a Grand Canyonról

  • Hozzászólások

    A sziget, amelyet Európának hívnak

    A sziget, amelyet Európának hívnak

    Az Indiai-óceánon, a Madagaszkár és Afrika közt félúton található kis szárazulat neve Európa-sziget mindössze 6 kilométer átmérőjű.

    A következő szuperkontinens

    A következő szuperkontinens

    Bolygónkon időről időre szuperkontinensekké állnak

    Ilyen hatásai vannak a magas UV-sugárzásnak

    Ilyen hatásai vannak a magas UV-sugárzásnak

    Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt az UV-sugárzás, de a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál, az írást az MTI tette közzé.

    Kanadában az év végétől betiltják az egyszer használatos műanyagokat

    Kanadában az év végétől betiltják az egyszer használatos műanyagokat

    A kanadai kormány betiltja a műanyag zacskók és polisztirol edények importját és gyártását ez év végétől, az exportjukat pedig 2025 végétől.

    1549 zsák szeméttel kevesebb a Tisza-tavon

    1549 zsák szeméttel kevesebb a Tisza-tavon

    Rekordszámú résztvevővel, vidám hangulatban és rekord mennyiségű összegyűjtött hulladékkal zárult a III. Tisza-tavi PET Kupa.

    National Geographic 2022. júniusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    11 600 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket