Üstökös hordozza az élet alapkövét
Az élet kozmikus eredetének elméletét igazolja a NASA kutatói által bejelentett új felfedezés: első ízben sikerült kimutatni a legegyszerűbb fehérjealkotó aminosavat egy üstökös anyagából.
A felfedezést, ami alátámasztja a teóriát, amely szerint egy üstökös közvetítésével érkezhetett az élet a Földre a NASA munkatársai hétfőn, az Amerikai Kémiai Társaság washingtoni éves találkozóján közölték.
„Korábban meteoritokban már találtunk aminosavakat, ám ez az első eset, hogy üstökösben is detektáltuk jelenlétüket” – nyilatkozta Jamie Elsila, a NASA asztrobiológusa, az üstökösben talált aminosavról szóló tanulmány vezető szerzője.
A glicin nyomait egy olyan anyagmintában mutatták ki, amelyet 2004 januárjában a Wild-2 elnevezésű üstökös porából vett a Stardust amerikai űrszonda mintegy 390 millió kilométerre a Földtől. A gáz- és pormintákat aerogéllel, egy szuperhabos anyaggal gyűjtötték össze. Az anyagminta két évvel később jutott el a Földre, miután az azokat tartalmazó bádogdoboz levált az űrszondáról, hogy hosszú utazása végén ejtőernyő segítségével földet érjen a utahi sivatagban.
A legegyszerűbb, leggyakoribb fehérjealkotó aminosav, a glicin detektálásáról elsőként tavaly számoltak be, ám a kutatóknak még bizonyítaniuk kellett a vegyület Földön kívüli eredetét. „Nem lehettünk biztosak benne, hogy nem az űrhajó gyártásakor vagy kezelésekor került oda” – mesélte Elsila.
Az aminosavak összekapcsolódásával jönnek létre a fehérjék, amelyek az élet alapját képezik. Fehérjemolekulák építik fel a hajat ugyanúgy, ahogy az élő szervezetek folyamatait szabályozó enzimeket is. A tudósok több elméletet állítottak már fel arról, hogy a bonyolult fehérjemolekulák a Földön képződtek-e, vagy kívülről, az űrből érkeztek bolygónkra. A legutóbbi felfedezések „az élet az űrből eredt” teóriáját erősítik.
„A glicin felfedezése egy üstökösben azt az elképzelést támogatja, hogy az élet alapvető építőkövei jelen vannak az űrben, és alátámasztja az érvelést, amely szerint az élet inkább gyakori lehet az űrben, mintsem ritka” – fejtette ki Carl Pilcher, a NASA kaliforniai Asztrobiológiai Intézetének igazgatója.
Elsila megjegyezte, hogy glicint és más aminosavakat korábban is találtak már néhány meteoritban. Ezek közül a leginkább figyelemre méltó az 1969-ben, az ausztráliai Murchison városa mellett becsapódott kozmikus kődarab volt.
Kapcsolódó cikk:
Az üstökösök az élet hordozói?