A Föld túlélheti a Nap vörös óriássá válását

4–5 milliárd év múlva a Napból kifogy a hidrogén-üzemanyag és ideiglenesen eredeti átmérőjének több mint 100-szorosára, ún. vörös óriássá dagad, bekebelezve a Merkúrt és a Vénuszt. Az eddigi elképzelések szerint a Földre sem várt volna sokkal jobb sors.

A csillagászok által fölfedezett bolygó legalább háromszor akkora tömegű, mint a Jupiter. Nagyjából 240 millió kilométerre kering a Pegasus csillagkép egy halvány csillagától, a V 391 Pegasi-tól. Mielőtt azonban a csillag vörös óriássá puffadt volna és elvesztette volna tömege felét, a bolygó nagyjából olyan közel keringett napjához, mint ma a Föld a Naphoz, azaz körülbelül 145 millió kilométernyire.

A nagy tekintélyű Nature című folyóiratban publikált fölfedezést és a számításokat egy nemzetközi csillagászcsoport jegyzi, amelynek vezetője Roberto Silvotti, a nápolyi Observatorio Astronomico di Capodimonte csillagásza volt. Dr. Silvotti elmondta a sajtó képviselőinek, hogy az eredmény arra utal, miszerint egy, a Föld távolságában keringő bolygó képes túlélni egy vörös óriást.

A V 391 Pegasi csillag nagyjából 4500 fényévnyire van a Földtől, és körülbelül fele akkora tömege, mint a mi Napunké. Jelenleg héliumot éget szénné, majd végül újabb gázburkot kilehelve fehér törpeként állapodik meg az örök öregségben.

E közben a csillag pulzálásai miatt hatpercenként fölfénylik és elhalványodik. Miután hét évig tanulmányozták a csillagot, Dr. Silvotti és munkatársai enyhe ingadozásokat vettek észre a hatperces ciklusban, ami arra utal, hogy a csillagot hároméves periódus folyamán egy nagy tömegű bolygó húzza ide-oda.

Amikor a mi Napunk hidrogén égető fősorozatbeli csillagból vörös óriássá válik, két hatás vetélkedik majd. Ahogy a Nap tömege felpuffad, hogy megőrizze az impulzusmomentumát, a Föld távolabbi, biztonságosabb pályára húzódik majd. Ezzel egy időben a Föld és a táguló csillag közt ható erők igyekeznek befelé húzni a bolygót, ahol elnyelheti a csillag. Különösen ez utóbbi hatást nehéz kiszámítani.

„A Föld sorsa valójában a legbizonytalanabb, mivel az elnyelődés és a túlélés határvonalán kering” – állítja a belső bolygókról Mario Livio, a Space Telescope Science Institute munkatársa.

Dr. Silvotti szerint a Földre legveszélyesebb az lesz, amikor a vörös óriás fázis végén a Nap héliuma robbanásszerű felvillanásban begyullad. A V 391 Pegasi esetében ez a robbanás a csillag tömegének nagy részét kirepítette.

„Ez még egy ok arra, hogy egy viszonylag közeli pályájú bolygó túlélése nem egyértelmű” – mondta Silvotti.

Kapcsolódó cikkek: