Új gejzír tört föl Kamcsatkában

Az új gejzír – amelynek a Prikolnij azaz „különleges” nevet adták – a Kronockaja Nemzeti Parkban jelent meg, az Uzon kalderában, 14 km-re a világszerte ismert Gejzírek Völgyétől. A vízoszlop a természetvédelmi terület egyik őrállomásának közelében működik és könnyen látható egy turistasétányról. 6–20 percenként tör fel, ezért nagyon kényelmesen megfigyelhető.

A gejzír hirtelen megjelenését felfedő kutatások még folyamatban vannak, azonban a tudósok már közzétettek néhány eredetelméletet. Feltételezik, hogy a teljes Uzon termálterületet érintő változások okozhatták a megjelenését, de azt sem zárják ki, hogy a terület forrásának emelkedő vízszintje hozhatta létre a vízoszlopot.

A szakemberek jelenleg a víz hőmérsékletét, kitörési ciklusainak periodikusságát, a gejzír átmérőjét, föld alatti struktúrájának mélységét és pontos földrajzi helyzetét mérik be, hogy jobban megértsék a Prikolnij gejzírt.

A gejzír az utóvulkáni jelenségek jellegzetes képviselője, olyan melegvizes forrás, amely szabályos időközönként hirtelen vizet lövell ki, amelyet gőzölgő fázis követ. A vízkilövellés, víz és gőz keverékének kitörése, valamint a nyugodt kipárolgás és a pihenés fázisai periodikusan váltakoznak egy gejzír működése közben, amelyet végül a teljes megnyugvás zár.

A Prikolnij-gejzír ugyanazt a vizet használja fel újra és újra: az ötméteres vízoszlop visszakerül a kürtőbe, majd ugyanezt a vizet „köpi ki” újra és újra.

A Kikpinics tűzhányó közelében található, az UNESCO Világörökség részét képező Gejzírek völgyét 1941-ben fedezte föl a vidéket járó Tatjana Ivanovna Usztyinova és vezetője, Aniszfor Krupennin, ami ötven évvel később Kamcsatka egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványosságává lett. A Gejzírek völgye minden évszakban lenyűgözte a térségbe beengedett és a területre elzarándokolt – évente kb. 4000 – turistát. Mielőtt 2007 júniusában egy sárlavina betemette őket (amelyről a National Geographic Online is beszámolt), a területen közel száz gejzír működött, amelyek közül húsz jelentős méretű volt. Szerencsére úgy tűnik, a természet gondoskodik arról, hogy az eltűnt gejzírmező ismét életre keljen. A National Geographic Online erről szóló cikkét itt olvashatja.

Hat nagy gejzírmező van a világon: Izlandon, Új-Zélandon, az USA-beli Yellowstone Nemzeti Parkban, Alaszkában, Chilében és Kamcsatkán. Kamcsatkán utoljára a ’60-as években jelent meg új gejzír, a Yellowstone Nemzeti Parkban pedig a 20. század elején volt ilyen esemény utoljára.

Kamcsatka számos tűzhányójának egyike: a 3528 méter magas Kronockaja Szopka

Kamcsatka – többek között a Japán-szigetekkel vagy az Andok vonulataival együtt – a csendes-óceáni tűzgyűrű része, ahol az óceáni aljzatot képező pacifikus lemez a szárazföldi kőzelemezek – Kamcsatka esetében az eurázsiai – alá bukik, szigetíveket, gyűrthegységek láncolatát, földrengéseket és igen erős vulkáni tevékenységet hozva ezzel létre. A Kamcsatkai-félszigeten működő tűzhányók sorakoznak, némelyik közülük (pl. a Kljucsevszkaja Szopka) 4000 méternél is magasabb.

A WWF évek óta dolgozik Kamcsatkán a terület egyedülálló tűzhányóinak és melegvizes forrásainak megőrzésén, mivel a terület jegesmedvék nagy populációjának is otthont ad. Kamcsatka gazdag természeti kincseit az orvvadászat, a turizmus negatív hatásai és a potenciális olajkitermelők veszélyeztetik leginkább.

Balogh Alexandra
WWF Magyarország

Kapcsolódó cikk:
Műholdfelvétel a kamcsatkai Gejzírek-völgyéről