A tengerszint-emelkedés legjobban New Yorkot veszélyezteti
A sarki jég olvadásával együtt járó tengerszint-emelkedés az egyes térségekben különböző mértékű lehet. A probléma sok jel szerint New Yorkot jobban érinti, mint más sűrűn lakott partszakaszokat.
A The New York Times beszámolója szerint ez a nehézségi erő, a vízsűrűség és a tengeráramlatok helyi tényezőinek, illetve azok kombinációjának lehet az eredménye, amelyet négy különböző új tanulmány is igazolt, amelyek mindegyike a jégmezők olvadásának következményeit igyekezett felmérni. A nemzetközi tudóscsoportokban többek között a torontói egyetem, a floridai állami egyetem, az angliai Bristol egyeteme és az amerikai Colorado államban, Boulder városában lévő országos légkörkutató központ munkatársai vettek részt.
Miközben a szakemberek előrejelzéseik pontosításán dolgoznak, New York megpróbálja kikísérletezni, hogyan alkalmazkodhatnak a tengerparti nagyvárosok a következő száz év éghajlati változásihoz. A hosszú távú tervek készítőinek azonban figyelembe kell venniük, hogy a legnagyobb amerikai város átépítése hatalmas költséggel járna, viszont az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések bizonytalanok.
„Nem hozhatunk sok milliárd dolláros döntéseket feltételezések alapján” – jelentette ki Rohit Aggarwala, a város hosszú távú tervezési igazgatója. Mindazonáltal egyetemeken dolgozó tengerkutatók és várostervező mérnökök a viharok idején elképzelhető dagályhullámok lehetőségére gondolva fontolgatják, nem kellene-e New York alacsonyabban fekvő pénzügyi negyedét, kikötőjét, erőműveit és metróját olyan vihargátakkal védeni, mint amilyen Londonban, a hollandiai Rotterdamban vagy az oroszországi Szentpéterváron épült. A New York-i kikötő körül elképzelhető több milliárd dolláros védőrendszer mérnöki koncepcióit éppen a napokban vitatta meg a H209 Water Forum elnevezésű nemzetközi konferencia, amelyet a Henry Hudson alapítvány szervezett.
Világszerte mintegy negyven ország óvja földjét gátakkal és tengeri védművekkel. A holland tengerpart létesítményei a világűrből is észlelhetők. Az olasz Velence körül a mérnökök 7 milliárd dollár értékű gátat emelnek, hogy megvédjék a dagályoktól, amelyek évente száz alkalommal öntik el a város egyes részeit. New Orleans-ban megkezdődött a munka a hurrikánok keltette hullámok ellen védő 700 millió dolláros gát építésén. A Pacific Institute márciusi jelentése szerint Kaliforniában 14 milliárd dollárba kerülhet a csaknem 2000 kilométer hosszú városi partvonal megerősítésére szolgáló védművek létrehozása és évi 1, 4 milliárd dollárba azok.
Ezek a városi területek azonban a tengerszinten vagy az alatt fekszenek, jobbára süllyedő területen. New York legnagyobb része azonban a tengerszint fölött található, ugyanakkor metróhálózata, telekommunikációs kábelei, üvegszálas hálózata, csőrendszere és energiarendszere nem. „Olyan sok minden van a föld alatt, hogy egy áradás komoly gazdasági következményekkel járna” – olvasható a The New York Times riportjában Piet Dircke, az Arcadis nevű tervezőiroda városi vízgazdálkodási tanácsadójának nyilatkozata.
Az Arcadis egyike annak a négy irodának, amely tervezetet dolgozott ki egy vihargátra. Ilyen tervből azért is létezik most is több, mert egyes mérnökök szerint az amerikai metropoliszt már katasztrofális viharhullám fenyegeti. „A vihar okozta tengerszint-emelkedés nem a globális felmelegedéssel függ össze, és akár holnap is bekövetkezhet” – fejtette ki Dennis Padron, akinek Halcrow Inc. nevű cége részt vett egy több mint 20 kilométer hosszú vihargát tervezésében Szentpéterváron.
Az elmúlt nyáron egyébként az Egyesült Államok keleti partjai mentén időszakosan – mintegy 60 centiméterrel – megnőtt a tenger szintje, amely szezonális esemény nem a globális fölmelegedés hatására elolvadó sarki jég által okozott víztöbblettel magyarázható. A tudósok szerint a jelenséget két tényező együttes hatása okozta: a keleti part előtt elhaladó Golf áramlat ideiglenes gyengülése, illetve az ősszel rendszeresen érkező északkeleti irányú szelek idén jóval korábban való megjelenése, amely utóbbi jelentős mennyiségű óceáni vizet szállított Észak-Amerika keleti partjai felé. A két jelenség magyarázata azonban egyelőre várat magára.
Bizonyos feltételek mellett egy hurrikán akár tízméteres viharhullámot is előidézhet és több mint három négyzetkilométeres területet is elönthet New Yorkban. Ha a sarki jégtakaró olvad, és a tengerszint emelkedik, ennek a kockázata nő. „Ha a tengerszint 50 centivel megemelkedne, Manhattan peremét évente húszszor öntené el a víz” – jelentette ki Douglas Hill mérnök szakértő.”
Persze New York manapság is csak ritkán száraz. Ma is naponta több mint 50 millió liter vizet szivattyúznak ki a város metróalagutaiból. A hatóságok nemrég 400 millió dollárért vásároltak új, nagyobb teljesítményű szivattyúkat. Tavaly a város magasítani kezdte az utcai lefolyórostélyokat, dekorációnak vagy kerékpárállásnak álcázva azokat, hogy megakadályozza a viharok idején a víz betörését a metróba. Tavaly nyár óta a várostervezők azt szorgalmazzák a szövetségi, állami és regionális ügynökségeknél, hogy a rutinszerű karbantartás során fokozatosan erősítsék meg a sérülékeny elemeket.
Felülvizsgálják az építési szabályokat, az áradás által fenyegetett részeken megépítik a legszükségesebb védőberendezést és leltározzák a veszélyeztetett infrastruktúra-elemeket. „A nagy probléma a telektulajdonosok magatartása: ők jobbára még egy biztosítékot sem hajlandók áthelyezni máshová a veszélyövezetből. S ilyen körülmények között vihargátakról beszélni még kissé korainak tűnik” – írta a The New York Times.
Kapcsolódó cikk:
A felmelegedés veszélyes hellyé teszi New Yorkot