Teljesen megtelik a Három Szoros Gát tározója
A végleges, 175 méter magas üzemvízszintre duzzasztják a Három Szoros Gát tározóját. A Jangce középső szakaszán épült tározó a világ legnagyobb vízerőmű és tározó beruházásának számít.
Az 1993-ban kezdődött, mintegy 184, 9 milliárd jüanos (4975 milliárd forintos) költségvetéssel épült gigantikus védmű és erőmű 185 méter magas gátján összesen 32 turbinával közel 100 milliárd kilowattórányi villamos energiát termelnek évente.
A gát vízszintje tavaly ősszel már megközelítette a végleges magasságot, a mostani 175 méterrel azt jelzik, hogy valóban befejeződött a beruházás. A duzzasztás várhatóan október végéig fog eltartani, naponta legfeljebb 3 méteres vízszintemelkedéssel.
Cao Kuang-Csing, a Három Szoros Gát építését végző konzorcium vezérigazgató-helyettese szerint a víz szintjének 156 méterről 175 méterre való emelésével további 10 millió kilowattóra energiát termelhetnek, miközben a folyó hajózható szakasza 150 kilométerrel, egészen Csungkingig hosszabbodik meg. Így a 10 ezer tonna hordképességű hajók a folyón megállás nélkül közlekedhetnek, és a szállítási költségek 25 százalékkal csökkennek.
Mint ahogy korábban arról a National Geographic Online is beszámolt, az óriásberuházás heves ellenérzéseket váltott ki az építkezéssel kapcsolatban, politikusok és szakértők egyaránt heves támadásokat intéztek a beruházás ellen. Utóbbiak szerint a gát üzembe helyezésével a folyó megváltoztatta hidrológiai viszonyait, ennek következtében pedig hatalmas ökológiai változások következtek be. Az építkezés a helyi lakosságot érintő hatásai miatt is nagyon sok bírálatot kapott, ugyanis a munkálatok során több százezer hektárnyi földet, javarészt mezőgazdasági területeket és falvakat árasztottak el, és több mint egymillió embernek kellett elköltözni otthonából.
Az erőmű 2003-as részleges átadása óta eltelt hat év alatt már kimutatható, hogy a változások jóval nagyobbak, mint ahogy azt a hivatalos álláspontban becsülték. A legnagyobb probléma az óriásfolyam üledékszállításának alakulása. A tározó üledékcsapdaként működik, a Jangce hordalékának jó részét visszatartja. A gát által visszaduzzasztott tóban évente 150 millió tonna hordalék halmozódik föl, 20 százalékkal több, mint a hivatalos hatósági becslésekben olvasható. A jelenlegi állapotok alapján a tó másfél évszázad alatt teljesen feltöltődik, amit a kínai kormány a felsőbb szakaszokon létesítendő további gátakkal tervez megakadályozni.
A gát alatti szakaszon ellenben üledékhiány tapasztalható. Természetes állapotában a Jangce évente mintegy 320 millió tonna hordalékot szállított a Kelet-Kínai-tengerbe, 2003 óta viszont jóval kevesebbet: kb. 190 millió tonnát. Itt korábban a folyó kanyarogva, kanyarulatokat lefűzve és holtágakat hátrahagyva töltögette medrét, most azonban már nem feltöltés, hanem erózió dominál, ami a csökkentett mennyiségű hordalék mellett a folyó megnövekedett sebességéből is adódik. Ezzel párhuzamosan a folyó bevágódik medrébe, ami a talajvízszint süllyedését, kiszáradást és a terméshozamok csökkenését vonja maga után.
A Jangce-delta területe, amely évezredeken át törékeny egyensúlyban lévő vidék volt, a gát üzembe helyezése óta csökkenni kezdett. Fennáll a veszély, hogy az intenzíven pusztuló deltavidék az új vízrajzi viszonyok függvényében teljesen átalakul.
Az üzemeltetők szerint a gát és a felduzzasztott folyó hatásai a partvonalak mentén legfeljebb egy 10 kilométeres sávban lesznek érezhetőek, a helyi hőmérséklet is legfeljebb csak 1 Celsius fokkal változik.
Júniusi adatok szerint a gát építési munkálatai miatt összesen 1, 27 millió embert kellett átköltözetni, az emelkedő vízszint okozta erózió következtében az elkövetkezendő 10–15 évben pedig további négymillió embernek kell majd új otthont találni.
Kapcsolódó cikkek: