Csak kevés vízmolekulát mutattak ki a Holdon

Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a The Times című brit napilap értesülése szerint a Chandrayaan-1 indiai űrszonda bizonyítékot talált arra, miszerint a Hold felszínén jelentős mennyiségű víz található, s az áttörést jelentő felfedezést hivatalosan az amerikai űrhivatal, a NASA jelenti be. Az indiai űrszonda fedélzetén ugyanis egy NASA-berendezés, egy speciális spektrométer van, ami eleve arra lett kifejlesztve, hogy a Hold felszínén, illetve a felszín alatt lévő ásványok visszavert elektromágneses sugárzását észlelve a víz után is kutasson. Ez volt a Chandrayaan-1 (az első indiai Hold-misszió) egyik fő célja.

Kereszturi Ákos, Kereszturi Ákos bolygókutató, a Collegium Budapest munkatársa elmondta, hogy a Cassini és a Deep Impact űrszondák korábbi adatai alapján is kimutatták, hogy a Hold felszínén nyomokban előfordulnak vízmolekulák. Az indiai űrszonda is nagyon sok helyen akadt ennek nyomára.
„Korábban azt tartották, hogy nincsenek vízmolekulák a Holdon, most mégis úgy tűnik, hogy van belőlük egy kevés. Ez nem folyékony víz, és nem is jég. Jelenleg úgy fest, hogy ezek molekulák, itt-ott el vannak raktározódva, az ásványokhoz kapcsolódnak, és a felületekhez tapadnak, avagy gázként szabadulnak el a Holdról. Tehát kis mennyiségű vízmolekula ma is van a Holdon, amit sikeresen kimutatták a Chandrayan-1-, a Cassini-, és a Deep Impact-űrszondával. A pólushoz közelebb, az ott lévő kráterekben fordulhat elő jég nagyobb mennyiségben” – fejtette ki Kereszturi Ákos, hozzátéve, hogy cikkeztek már arról is, hogy a Hold-expedíciók esetleg hasznosíthatják az égitest vízkészletét.

A tudósok már régóta feltételezik, hogy a Hold sarkvidékein, a pólusok környékén a kráterek fenekén nagy mennyiségű vízjég található. Ennek a megfigyelésére indította el ez év nyarán a NASA a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszondát, amelynek két egysége október 9-én csapódik be az egyik ilyen holdkráterbe, és a robbanás során kirepülő törmelékben próbálják megfigyelni a vízjeget – már ha előfordul egyáltalán.

„Ha van sok vízjég, az a pólusokon lehet, a kráterek fenekén. Erről még nem tudunk biztosat, de ha tényleg ott van, ez az, ami hasznosítható lenne az emberes expedíciók során” – magyarázta Kereszturi. A szakember hozzátette hogy az indiai szonda sok helyen kevés vízmolekulát talált egyértelműen, míg a sarki jég csak feltételezés, onnan egyelőre csak néhány ellentmondó megfigyelés van. Utóbbit talán az magyarázza, hogy a sarki jég, ha létezik is, portakaró alatt rejtőzik, ezért nehéz kimutatni.