Bhutánban a buddhizmus árthat a környezetnek
A parányi himalájai királyságban az elmúlt két évben 60 ezer fát vágtak ki, hogy imazászlórudakat készítsenek belőlük. A kitermelés mértéke akkora, hogy veszélyezteti az erdők ökoszisztémáját.
Buthánban a buddhisták szent zászlókat tűznek ki, hogy egyfelől szerencsét hozzanak, másfelől segítségükkel a holtak könnyen megtalálhassák a következő életükbe vezető megfelelő utat. Minél több a zászló, annál könnyebben lelik meg az eltávozottak az ösvényt. A buddhista szerzetesek útmutatása szerint pedig minden egyes esetben új zászlórudakra van szükség, mert csak úgy lehet kiérdemelni a jó szerencsét.
„Ha öreg zászlórudat használnánk, az azt jelentené, hogy nem teszünk erőfeszítéseket, vagyis megalkuvók vagyunk” – jelentette ki egy vallási iskolában tanító szerzetes.
Az ország vezetése azonban hiába próbálta megkímélni a fákat azzal, hogy igyekezett rábeszélni a buddhizmus követőit fém zászlórudak használatára, ők továbbra is ragaszkodnak a fához. Így inkább erőteljes bambusztermesztésbe fogtak, hátha az meggyőző alternatívát jelent a hívőknek.
A fákat Bhutánban az alkotmány – amely a nemzeti boldogság fokozását előbbre valónak tartja a nemzeti össztermék növelésénél – is védi: külön kimondja, hogy az ország területének hatvan százalékát erdőnek kell borítania. „Az erdőket azonban mindenhonnan éri fenyegetés, a zászlórudaktól kezdve a vízerőművekig. Minden nap szóba kerül az ügy” – panaszolta a mezőgazdasági államtitkár.
Zászlókra márpedig szükség van, a Himalájában élő buddhisták ugyanis hisznek abban, hogy a szél kedvező hullámokkal tölti fel az azokra rótt tantrikus jelképeket. A sárga, zöld, piros, fehér és kék színű szimbólumok az öt elemet jelképezik, egy-egy ember halálakor pedig 108 ilyen zászlót kell kitűzni.
A Keleti-Himalájában fekvő mintegy fél magyarországnyi területű királyságban a hivatalos adatok alapján 2007 és 2008 júniusa között csak a zászlórudak miatt 60 ezer, részben fiatal fát vágtak ki. Az egy főre jutó fakitermelés aránya pedig egyre nő.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
