Kína felszín alatti tárolókba nyomhatja be a szén-dioxidot
Kína földtani adottságai lehetővé teszik föld alatti gáztározók kialakítását – állítja egy tanulmány, s e – ma még kísérleti fázisban lévő – technológiának kiemelten fontos szerep juthat a jövőben.
A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage – CCS) kísérleti stádiumban lévő eljárás, melynek során a kibocsátott szén-dioxidot egy geológiai képződmény alkotta föld alatti tárolóba sajtolnák. A technológia segítségével elvileg megelőzhető a globális felmelegedés legfontosabb kiváltójának tartott üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légkörbe jutása. Számos kérdés azonban, így például a gáz esetleges szivárgása, még nem megoldott.
A Washington állambeli Richlandben található Pacific Northwest National Laboratory munkatársai ötéves kutatás eredményeit tették közzé szerdán. A tanulmányban egyebek közt kimutatták, hogy Kínában több mint száz évre elegendő tárolókapacitás áll rendelkezésre a szén-dioxid elzárására. A legtöbb szóba jöhető tárolóhely a gázt kibocsátó üzemek 160 kilométeres környezetében található, így a szállítási költség sem lenne magas.
Az amerikai Energiaügyi Minisztériummal és a Kínai Tudományos Akadémiával is kapcsolatban álló kutatócsoport egyik tagja, Robert T. Dahowski úgy vélekedett, hogy a technológia fontos eleme lehet Kína jövőbeli energiapolitikájának, hiszen az ország gazdasága erősen függ a bőségesen rendelkezésre álló, ám rendkívül szennyező széntől.
Kína az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb energiafogyasztója, és a világ legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója. A szeptember 22-i New York-i klímacsúcson Hu Csin-tao kínai elnök kijelentette: „Kína jelentős mértékben” csökkenteni tervezi a káros gázok kibocsátását a 2020-ig tartó időszakban.
A CCS-technológia volt a központi témája a 23 ország energiaminiszterei, valamint az EU energiaügyi biztosa részvételével zajló, kedden véget érő londoni tanácskozásnak is.
„Egyetértettünk abban, hogy a decemberi koppenhágai klímacsúcson csak a CCS-eljárás bevonásával képzelhető el megállapodás” – nyilatkozta a négynapos egyeztetés végén Terje Riis-Johansen norvég energiaügyi miniszter. Az energiaügyi tárcák vezetői „életbevágóan fontosnak” tartották, hogy elinduljon legalább húsz ipari méretű CCS-tesztprojekt, részben a fejlődő országokban.
A brit fővárosban tartott tanácskozáson többek között az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Ausztrália, a Dél-afrikai Köztársaság, Japán és Dél-Korea szakminisztere képviseltette magát.
Kapcsolódó cikk:
A geológia a globális felmelegedés elleni harc szolgálatában