32 új exobolygót fedeztek fel európai csillagászok
A Portóban zajló asztronómiai konferencián bejelentett felfedezésekkel immár közel 400 a Naprendszeren kívül keringő ismert bolygók száma.
„A természet nem szereti a vákuumot: ha van szabad tér egy bolygó számára, akkor teremt oda egyet” – fogalmazott Stephane Udry, a genfi obszervatórium asztronómusa. A szakember azt is elmondta, hogy a Naphoz hasonlatos csillagoknak legalább 40 százaléka körül kering alacsony tömegű bolygó.
A csillagászok a világ egyik legpontosabb exobolygó-kutató eszközével, a chilei La Sillában üzemelő Európai Déli Csillagvizsgáló (ESO) 3, 6 méteres távcsövére szerelt HARPS-spektrográf (High Accuracy Radial Velocity for Planetary Searcher) segítségével fedezték fel az új égitesteket.
A spektrográf nem észleli közvetlenül a planétákat, hanem a csillagok színképvonalában a körülöttük keringő bolygók gravitációs hatása miatt bekövetkező eltolódást mutatja ki. A tudósok ennek alapján kiszámíthatják a planéták méretét és tömegét.
A most bejelentett bolygók között akad olyan, amelynek tömege ötszöröse a Földének, s olyan is, amely a Jupiter tömegét haladja meg ötszörösen. Az ESO-csapat nem részletezte, hogy mely 32 új bolygót fedezték fel, ám mint a kutatók megjegyezték, az év végéig további felfedezésekről számolnak be.
A HARPS segítségével eddig 75 bolygót fedeztek fel, amelyek 30 naprendszerben oszlanak el. A csillagászok elsősorban a Föld-típusú bolygókat kutatják, mert mai tudásunk szerint ezeken alakulhattak ki olyan körülmények, amelyek az élet kialakulásához vezethettek.
Kapcsolódó cikkek:
Szinte teljesen szabályos kör alakú erdő nő egy vulkán körül
Az új-zélandi vulkán körül található erdő formája nem a véletlen műve.
Romlik a tavak jégminősége a klímaváltozással
A tavi jég sok helyen a téli sportok szerelmesei vagy épp a közlekedők számára jelent fontos helyszínt.
Különös, zebracsíkos követ talált a Perseverance marsjáró
A Perseverance rover már nagyjából egy hónapja mászik felfelé a Jezero-kráter pereme felé, hogy ősi köveket keressen.
Újabb galaxisrandevút örökített meg a James Webb-űrteleszkóp
Egy 450 millió fényévre lévő elliptikus és egy spirálgalaxis találkozását, ami több százmillió éve történt, az űrteleszkóp infravörös tartományban örökítette meg.
A hófehér homokdűnék birodalmában jártunk
Mint egy délibáb, úgy csillogtak a hófehér dűnék, melyhez bámulatos panorámát nyújtott a bárányfelhőkkel tarkított kék égbolt, háttérben pedig a csipkés hegycsúcsok. Akár egy tökéletesen megkomponált festmény.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
