Ferenc, Olívia2020. december 03., csütörtök
Föld

Föld alatti tárolókba a szén-dioxidot!

2009.11.09.Admin
National Geographic Magyarország

A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage, CCS) technológiája egyelőre kevéssé elterjedt, azonban a döntéshozók üdvözlik az új eljárást.

A szén-dioxid tárolására két fő hely jöhet számításba: a föld alatti rétegek és az óceán. Mivel az óceán, mint a legfontosabb természetes szén-dioxid elnyelő és tározó már most kapacitása csúcsán van, illetve a további szennyezése környezeti katasztrófával fenyeget (a víz túlzott savassága miatt intenzíven pusztulnak a korallzátonyok), napirenden csak a geológiai rétegekbe történő gázsajtolás esetleges megoldása van.

Technológiai bizonytalanságok
Környezetvédő szervezetek viszont a geológiai tárolást is kifogásolják. Szerintük a technológia csupán az egyik problémát, a globális felmelegedést egy másikra, a vízkészletek szennyezésére cseréli, hiszen a szivárgó szén-dioxid a föld alatti vízkészlettel vegyülve szénsavat alkot, amely bizonyos kőzetrétegekből mérgező anyagokat vonhat ki. A szén-dioxid pusztító hatással lenne a növényekre és a talajban élő állatokra, sőt a környéken élő emberekre is. További problémát jelenthetnek a mélyfúrások következtében potenciálisan kialakuló földrengések – vélik az eljárás ellenzői. Egy általánosabb kitekintésű bírálat pedig arra mutat rá, hogy a CCS-technológia bevezetése csak elodázza a fosszilis energiahordozóktól való függőség leépítését, a megújuló energiaforrások térnyerését.

Még ha sikerül is kiküszöbölni a CCS-eljárás műszaki-környezeti bizonytalanságait, akkor is kérdéses a technológia gazdasági életképessége. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) a CCS-technológiáról szóló 2005-ös jelentése szerint a módszert bevezető szénerőmű üzemanyagigénye 25–40 százalékkal megnő. Ilyen és ehhez hasonló költségek miatt a CCS-szel működő erőműből származó energia becslések szerint 21–91 százalékkal drágább, mint a hagyományos erőmű által biztosított. Ez a becslés ráadásul egy újonnan épített erőműre vonatkozik, amely közvetlenül a földtanilag alkalmas tárolóhely mellett helyezkedik el. Ha a technológiát már létező vagy a tárolóhelytől távol eső erőművekbe vezetik be, a drágulás mértéke ennél nagyobb is lehet.

Az energiaminiszterek ráharaptak
A technológiát övező bizonytalanság és kritikák ellenére úgy tűnik, hogy a CCS kulcsszerepet játszhat a klímaváltozás elleni küzdelemben. A már említett 2005-ös IPCC-jelentés szerint 2100-ig a teljes üvegházgáz-kivonás 10–55 százaléka származhat az eljárásból.

Ebbe az irányba mutatott egy október közepén lezajlott londoni szakpolitikai fórum is, ahol 23 ország energiaminisztere, valamint az Európai Unió energiaügyi biztosa egyetértett abban, hogy a decemberi koppenhágai klímacsúcson csak a CCS-eljárás bevonásával képzelhető el megállapodás. Az energiaügyi tárcák vezetői szerint „életbevágóan fontos”, hogy elinduljon legalább húsz ipari méretű CCS-tesztprojekt, amelyeket részben a fejlődő országokban valósítanak meg. A Londonban rendezett konferencián többek között az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Ausztrália, a Dél-afrikai Köztársaság, Japán és Dél-Korea szakminisztere vett részt.

Közben a tudósok szédítő becslésekkel rukkolnak elő a föld alatti tárolók kapacitásáról. A Washington állambeli Pacific Northwest National Laboratory tudósai például októberben tették közzé ötéves kutatásuk eredményét, amelyben kimutatták, hogy Kínában több mint száz évre elegendő tárolókapacitás áll rendelkezésre a szén-dioxid elzárására. Az amerikai National Energy Technology Laboratory (NETL) 2007-es jelentése szerint pedig Észak-Amerikában a jelenlegi termelést állandónak véve több mint 900 évre elegendő tárolókapacitás aknázható ki.

Szükséges a fogyasztói szemléletváltás
Sokan ugyanakkor amellett érvelnek, hogy a túlzott fogyasztásból eredő, kezelhetetlen szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében sokkal inkább a fogyasztói magatartás megváltoztatására, mintsem energiahatékonyabb technológiák kifejlesztésére vagy karbonkvóta-kereskedelmi rendszerek felállítására van szükség.

 A légkör szén-dioxid-tartalmának változása az 1960-as évektől napjainkig (ppm-ben megadva). A grafikonon belüli kis keretes diagram az éves ciklust mutatja.

A légkör szén-dioxid-tartalmának változása az 1960-as évektől napjainkig (ppm-ben megadva). A grafikonon belüli kis keretes diagram az éves ciklust mutatja.

Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) október végén megjelent tanulmány szerint Franciaország teljes éves üvegházhatású gázkibocsátását meg lehetne spórolni, ha az amerikaiak figyelnének néhány apróságra mindennapjaikban. A kutatók szerint tizenhét könnyen megvalósítható, gyakran még anyagilag is megtérülő életmódbeli változtatással – például kevesebbet fogyasztó gépkocsival, szárítógép helyett szárítókötél használatával vagy épp a termosztát lecsavarásával – az amerikai háztartások az Egyesült Államok teljes üvegházgáz-kibocsátásának 7, 4 százalékát megspórolhatnák. Az életmódváltás jelentőségét érzékeltetendő kiemelik, hogy az általuk javasolt kis változtatásokkal nagyobb szén-dioxid-megtakarítás lenne elérhető, mintha a teljes amerikai kőolaj-finomító, vas- és acél-, valamint alumíniumipar kibocsátása nullára apadna.

A tanulmány szerint az életmódváltás az amerikaihoz hasonló mértékű üvegházgáz-kibocsátás-csökkentést generálhatna Kanadában és Ausztráliában is, míg a kevésbé „pazarló életmódot folytató” lakosságú Európában és Japánban a százalékos hatás ennek körülbelül a felére rúgna.

Kapcsolódó cikk:
Kína felszín alatti tárolókba nyomhatja be a szén-dioxidot

Hozzászólások

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

Palackposta árulkodik a műanyag útjáról

A kutatók által elindított palackok óriási távot tettek meg.

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

Hosszú távon talán elérhetőek a klímaegyezmény vállalásai

„Elérhető közelségbe" kerültek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai egy új elemzés szerint - tette közzé a hírt az MTI.

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Rejtélyes áradás egy alaszkai öbölben

Már az öböl története se kezdődött jól: a felfedezése 26 halálos áldozattal járt. A későbbi sorsa sem sokkal szelídebb.

Égi jelenségek 2020. december első felében

Égi jelenségek 2020. december első felében

A hónap elejét a holdfény uralja, egyre közeledik egymáshoz a Szaturnusz és a Jupiter, lesz holdsarlónk a Vénusz közelében, és érkezik az év legjobb meteorraja.

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket