Szenzációs búvárfelfedezés a Kossuth-barlangban

A bravúros felfedezés részleteit a Jósvafőn vasárnap megrendezett sajtótájékoztatón ismertette Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park osztályvezetője. Az Amphora Búvár Klub tagjai több éves kutatómunkájuk eredményeként péntek délután átjutottak a Reménytelen-szifon névre hallgató vízzel telt barlangjárat azon szűk pontján, amelynél tovább korábban nem folytattak kutatásokat. A szűkületen átérve csodálatos látvány tárult a búvárok szeme elé: egy nagyjából 15 méter széles és 30–40 méter hosszú tavat fedeztek fel, amely egy gyönyörű cseppköves ablakban folytatódik. A tó mintegy 20 méter mély, felette 8–10 méter magasságban húzódik a járat teteje, azaz a tavas terem függőleges kiterjedése körülbelül 30 méter.

Az Aggteleki-karsztvidéken, Jósvafő község közelében elhelyezkedő Kossuth-barlangot 1956-ban tárták fel a szifonig. Bár a víz alatti járatok kutatása hamar megindult, az akkori szabad tüdővel végrehajtott merülések még nem sok eredményt hoztak. 1968-tól azonban az Amphora Búvár Klub tagjai mintegy 50 méter hosszan, 22 méter mélységig jutottak a sokat mondó „Reménytelen” névre keresztelt szifonban, valamint kiépítettek egy fix vezetőkötelet majdnem az addig megismert végpontig.

A kutatás következő fontos állomása az 1997-es év volt, amikor a Plózer István Víz Alatti Barlangkutató Szakosztály búvárai áthatoltak egy szűkületen, és ezzel a szifon feltárt hossza elérte a 97 métert, legnagyobb mélysége pedig a 33 métert. A továbbjutást azonban megakadályozta egyik társuk, Kominka Zoltán halála, aki merülés közben a helyszínen vesztette életét. A Reménytelen-szifon kutatása négy éve indult újra, és a kemény munka múlt péntekre meghozta gyümölcsét.

A most megtalált járat felmérése még nem történt meg, de az már biztos, hogy a Kossuth-barlang ismert víz alatti hossza 93 méterről 157 méterre nőtt. A most felfedezett tavas terem levegője valószínűleg belélegezhető, de az összetételét még vizsgálni fogják. A teremben érzékelhető volt csekély légmozgás, ami azért fontos, mert zárt légtérben mérgező, vagy akár halálos gázok is felhalmozódhatnak.

A barlang jelenleg ismert hossza másfél kilométer, ám a vízgyűjtő területe (amit a víznyelőkben a föld alá jutó víz megfestésével derítettek fel) meghaladja a 25 négyzetkilométert. A Kossuth-barlang ma is aktív, a fő járatot napjainkban is mélyítő, alakító patak jelentős vízhozammal rendelkezik.

Mindezek alapján a szifonon túl feltehetőleg még több kilométernyi ismeretlen járat felfedezése várat magára. Az Aggteleki-karszt hatalmas barlangrendszerei közül egyébként egyik sincs teljes egészében feltárva.

A Kossuth-barlang első szakasza a Reménytelen-szifon bejáratáig a nagyközönség számára is nyitott. A vezetéssel látogatható barlangszakasz a nagyobb nehézségi fokozatú túrák közé tartozik. Az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai azonban abban is bíznak, hogy a későbbiekben – a megfelelő biztonságtechnikai elemek kiépítésével – akár a barlangi túrázók részére is megnyithatják a barlang további szakaszait is.

Horváth Anikó
Fotók: Egri Csaba (Forrás: Aggteleki Nemzeti Park)