Látszanak az egykori óceán bizonyítékai a Mars új térképén
Csapadék által táplált ősóceán a vörös bolygó egykori északi félgömbjén, fejlett és kiterjedt völgyhálózat a déli, szárazföldi részen, amely az óceántól távolodva egyre ritkul – többek között ez olvasható le a NASA új marsi térképeiről.
A Space.com csillagászati hírportál beszámolója szerint az amerikai űrkutatási hivatal által finanszírozott térképészeti projekt a Mars-szondák, a bolygó felszínének domborzati viszonyairól szolgáltatott adatait használta fel. A számítógépes elemző program segítségével összeállított globális térkép sokkal részletesebb, mint az 1990-es években a Mars völgyeiről készített korábbi változat.
A térkép a Mars egyenlítőjén, valamint a déli gömbön fejlett völgyhálózatot mutatott ki, aminek kiterjedése 2, 3-szor nagyobb, mint a korábbi térképek alapján feltételezték. A kiterjedt völgyhálózat viszont arra enged következtetni, hogy a távoli múltban a bolygó éghajlata melegebb és csapadékosabb volt, az esőzések táplálták az északi félteke óceánját.
„A bolygó völgyhálózatának elemzése arra enged következtetni, hogy egykoron a Mars északi féltekéjét, vagy területének egyharmadát egy ősi óceán borította” – jelentette ki Wei Luo, az Észak-illinoisi Egyetem földrajzprofesszora, aki a kutatásokról a Journal of Geophysical Research legújabb számában számolt be.
A szakemberek csaknem négy évtizede vitáznak azon, hogy vajon a marsi völgyhálózat a víz által kiváltott erózió, vagy esetleg olyan folyamat eredménye, amely száraz, hideg éghajlat alatt is végbemehetett. Az esőzések elleni egyik legfőbb érv az volt, hogy a Marson a völgyhálózat nem olyan sűrű, mint a Földön, az új térkép azonban megcáfolta ezen állításokat.
„Amikor az egész Mars felületét nézzük, a völgyek sűrűsége szignifikánsan kisebb, mint a Földön. Ám a vörös bolygó némely régiójában a völgyek hálózata összemérhető a Földével” – hangsúlyozta Wei Luo.
A Mars domborzati viszonyait magyarázva, a geográfus rámutatott, hogy amíg a déli félgömb a völgyekkel szétszabdalt „felföld”, az északi rész az „alföld”, amelyből legfeljebb kisebb „dombocskák” emelkednek ki, s olyan az egész, mintha az óceán alakította volna a felszínt.
„Egy ilyen, egyetlen óceánnal rendelkező bolygón csaknem mindendenhol száraz, kontinentális éghajlat uralkodhatott” – vélekedett Wei Luo.
A Mars újabb globális térképe a feltételezett északi ősóceánhoz délről jól láthatóan kapcsolódó völgyhálózat sűrűségének feltüntetésével. Jól látszik a völgyek az óceánparttól való távolodással egyenes arányban történő sekélyesedése és ritkulása. A feltételezett északi ősóceánban két jellemző szintet lehet kimutatni: az első -1680 méter; a második -3760 méter. (Forrás: Wei Luo/Northern Illinois University)
A földrajztudós véleménye szerint az északi óceán elmélete megmagyarázza a völgyhálózat számos jellegzetességét. „Az északi féltekét beborító egyetlen óceán megmagyarázza, hogy miért olyan kevés a völgy a déli féltekén. Az óceántól a legtávolabb eső, legdélibb területeken igen kevés lehetett a csapadék, s így nem képződhettek völgyek. Ez azt is megmagyarázza, hogy északról déli irányba haladva miért válnak egyre sekélyebbé a völgyek” – mutatott rá a professzor.
Kapcsolódó cikkek:
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
