Utolsó esély – Fókuszban Koppenhága

Ma kezdetét veszi az ENSZ koppenhágai klímacsúcsa, amelyre 192 ország vezetőit és környezetvédelmi szakértőit, összesen mintegy 15 ezer embert várnak, hogy megvitassák a globális felmelegedés mértéke csökkentésének módozatait, az üvegházgázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának csökkentése mértékét és ütemtervét, a már elkerülhetetlen klímaváltozáshoz való adaptáció lehetőségeit és a fejlődő országok klímaváltozással kapcsolatos támogatásának módjait. Az elsődleges cél megállapodni a károsanyag-kibocsátás mérséklésének mértékéről (amelyet ezt követően nemzetközi szerződésekkel deklarálnak), amellyel elérhető, hogy a globális felmelegedés mértéke az ipari forradalom előtti szinthez képest 2 Celsius fok alatt maradjon. Ezt a Kyotói Jegyzőkönyvet (amelyet a 2007-ig legnagyobb kibocsátó USA nem ratifikált) 2012-ben felváltó új keretegyezmény létrehozásával kívánják elérni. Mára a 0, 75 Celsius fok hőmérséklet-emelkedés immár tény és a rendszertehetetlenségek miatt mintegy 1, 5 Celsius fok elkerületlennek látszik.

Szakértők szerint, ha itt és most nem sikerül a kormányoknak megfelelő megállapodást elérniük, később erre már nem lesz lehetőség. A legutolsó pillanatban vagyunk, hogy cselekedjünk valamit a bolygó éghajlatának általunk előidézett megváltozása ellen, s ha most sem zárjuk vissza a palackból kiengedett szellemet az végleg elszabadul: a melegedésnek katasztrofális hatásai lesznek.

Az esemény fontosságát jól jelzi, hogy a tanácskozások mellett párhuzamosan számos – több száz – más rendezvény (kiállítások, filmbemutatók, demonstrációk stb.) zajlik majd a dán fővárosban, amelyek valamennyien a klímaváltozásról illetve annak megállításáról szólnak. Egész Koppenhága a „klímaváltozás lázában” ég, mindenütt óriásplakátok hirdetnek az eseményekről.

És mik az esélyek? A 2 Celsius fokos határ tiszteletben tartásához az IPCC szerint kulcsfontosságú, hogy a fejlett országok 2020-ra 1990-hez képest 25–40 százalékkal csökkentsék kibocsátásaikat. Hol tartunk ehhez képest? Az EU vezető szerepet vállalt magára azzal, hogy 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenti szén-dioxid-emisszióját. Előrebocsátotta, hogy ha követőkre talál – elsősorban az üvegházgázok legnagyobb kibocsátói között –, akkor ezt az előirányzott 20 százalékot plusz 10 százalékkal megfejeli. S bár a csökkentés szükségességében a nemzetközi közösség egyetért, annak mértékében az Unió egyedül áll az élen. Az átállás rövidtávon igen nagy költségekbe kerül, valamint politikailag rendkívül kockázatos.

A klímacsúcs idejére egy ghánai esőerdőből kivágott farönköt helyeznek el a dániai parlament épülete elé.

Nem elégséges az egyik legnagyobb kibocsátó, az USA 17 százalékos mérséklési javaslata (amelyet a 2005-ös szinthez képest állítottak be, s ami az 1990-es évhez viszonyítva mindössze 4 százalék). Nagy kérdés, mit vállal majd Kína, amely jelenleg az elsőszámú szennyező, továbbá Oroszország, India, Brazília vagy Japán. Bár az említett országok valamennyien a csökkentés mellett állnak, nem tudni, hogy elegendő lesz-e a vállalásuk. Oroszország nemrégen jelezte, hogy 2020-ig 1990-hez képest 20–25 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalna, hasonlóan Japánhoz. Kína és India nem abszolút kibocsátás-csökkentésben, hanem az egységnyi GDP előállításához szükséges kibocsátás mértékének csökkentésében (az ún. kibocsátás intenzitás javításában) gondolkodik. Kína 40–45 százalékkal javítaná ezt a mutatót 2005 és 2020 között, India 20–25 százalékkal.

Előrejelzések szerint azonban kicsi az esély a ma érvényben lévő kibocsátási korlátozásnál szigorúbb nemzetközi megállapodás elfogadására. Ez pedig nem elég. Az esély azért megvan, hogy a tudományos érvek meggyőzőbbek lesznek, mint az ipari lobbik befolyása valamint a rövidtávú gazdasági-politikai érdekek.

Egy a sok plakát közül

A koppenhágai klímacsúcs alatt a National Geographic Online több cikkben foglalkozik majd a témával. Ennek során folyamatosan együttműködik a WWF Magyarország munkatársaival. A Természetvédelmi Világalap hazai szervezete is elsődleges fontosságot tulajdonít az eseménynek, amelyen több fő képviseletével vesz részt. A WWF már eddig is számos háttéranyagot, érdekességet állított össze, valamint élőben tudósít az eseményekről a koppenhaga.blog.hu oldalon.

Csuták Máté