Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Fókuszban Koppenhága – az első napok

2009.12.10.Admin
National Geographic Magyarország

Lássuk a klímacsúcs első két napjának legfontosabb eseményeit! A tanácskozás nyitónapján a plenáris megnyitóbeszédek hangzottak el, aztán felálltak az egyes munkacsoportok és megkezdődött az érdemi munka.

Kora reggel már aktivisták tömege várta az érkezőket. A Greenpeace-esek villogó kitűzőket osztogattak Politicans talk, leaders act! (A politikusok beszélnek, a vezetők cselekednek!) felirattal. Később sorra érkeztek más civil szervezetek képviselői is. Voltak akik makkot osztogattak, voltak akik színdarabot adtak elő. Olyanok is voltak, akik szerint a globális felmelegedés igazából csak egy hatalmas összeesküvés, aminek az értelmi szerzője a brit Fülöp herceg…

Bent a konferenciaközpontban a kiállító csarnokban civil és kormányzati szervezetek és vállalatok mutatkoznak be saját standjaiknál. Ezeket elhagyva jutnak a delegáltak egy folyosóra, ahol a WWF két kaput állított fel, melyek közül az egyiken át kell haladni. Mindenki választhat. A piros kapun a „globális felmelegedés“ olvasható, míg a zöld kapun a „Szavazz a földre!” kifejezés szerepel. A piros kapu felé egy hővédő ruhába öltözött fiatalember próbálja csábítani az érkezőket, míg a zöld felé egy csapat civil aktivitsa hívogatja őket. Természetesen a kék kapu vezet tovább a konferencia termeihez.

A hivatalos nyitó ceremónia késve indult. A beszédek előtt egy kisfilmet vetítettek le, amelyben egy kislány rémálmai szerepelnek arról, ahogyan a klímaváltozás különböző hatásai elérik őt, hiába menekül. Amikor felébred, édesapja megmutat neki egy honlapot (Raise Your Voice), ahol ő is elmondhatja véleményét a klímaváltozásról, és felszólíthatja az államok vezetőit, hogy ideje cselekedni.

A pódiumon Dánia miniszterelnöke Lars Løkke Rasmussen, Koppenhága polgármesternője Ritt Bjerregaard, az IPCC elnöke Dr. Rajendra Pachauri, valamint UNFCCC főtitkára Yvo de Boer foglaltak helyet, akikhez később Connie Hedegaard, a konferencia elnöke is csatlakozott, aki 2014-ig az Európai Bizottságban felel majd a klímaváltozással kapcsolatos ügyekért.

Rasmussen miniszterelnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás nem ismer határokat, mindnyájunkat érint. Kifejtette, hogy erőteljes globális megállapodásra van szükség, mely sürgetőbb, mint valaha. Azt is elmondta, hogy magán a konferencián is nagy hangsúlyt fektettek a környezettudatosságra. A büfékben kapható élelmiszerek kétharmada bioélelmiszer, palackozott vizet pedig nem árulnak a konferenciaközpontban, helyette ingyen fogyasztható ivókutakból a „kiváló koppenhágai” csapvíz. A beszédét így zárta: „Koppenhága egy szebb jövő reménye”.

Bjerregaard polgármesterasszony beszédében kiemelte, hogy bizony az utolsó percben járunk, amikor még egy erőteljes megállapodással megelőzhetjük a globális katasztrófát. Elmondta, hogy Koppenhága maga is ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokat tűzött ki maga elé. Hozzétette, a városnak már most sem kell szégyenkeznie, hiszen a lakosok fele naponta jár biciklivel, az ivóvíz kiváló minőségű és a legtöbb háztartásban már korszerű fűtéstechnológiát alkalmaznak. Beszéde végén arra kérte a delegáltaknak, hogy „írják alá a megállapodást és hagyjunk meg egy zöldebb bolygót a jövőnek”.

Dr. Pachauri, az IPCC főtitkára kiragadott néhány megdöbbentő adatot az IPCC kutatási eredményeiből, így például a globális átlaghőmérséklet folyamatos növekedéséről és a tengerszint emelkedéséről is beszélt. Kiemelte, hogy a kibocsátásoknak legkésőbb 2015-ben tetőzniük kell. Beszédében elhangzott, hogy nem szabad, hogy megtévesszenek az olyan híresztelések, mint az egyik angol kutatóintézet adattárának feltörésekor szárnyra kapott pletykák. Ezek arról szóltak, hogy a hőmérsékleti adatokat kozmetikázták, és azok nem mutatnak, vagy nem olyan ütemű változást mutatnak, mint ahogyan a tudósok azt később bemutatták. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az adatok hitelesek és több független szakértő hosszas munkájának eredményei, így tökéletesen megbízhatók. Beszédét azzal zárta, hogy
az IPCC kutatási eredményeinek birtokában kijelentheti, hogy feltétlenül szükséges a megállapodás a szigorú korlátozásra.

Az UNFCCC főtitkára Yvo de Boer beszédét egy hatéves kisfiú történetével kezdte, aki egy áradás következtében elszakadt a családjától és csupán egy évvel később talált rá nagymamájára, de a szüleit azóta sem látta. Beszédében úgy vélekedett, hogy három olyan tényező van, amelyről a kormányoknak mindenképpen meg kell állapodniuk a konferencia végéig: tervek az azonnali cselekvésre; tervek a kibocsátások csökkentésére (beleértve ennek pénzügyi vonatkozásait és a fejlődő országok megsegítését is), és végül egy hosszú távú, mindenki számára követhető alacsony kibocsátású jövő képének meghatározása.

Connie Hedegaart szerint most kell megszületnie a megállapodásnak, mert még sohasem volt ennyire erőteljes az ezt célzó politikai akarat. Véleménye szerint, ha most nem állapodnak meg az államok vezetői, akkor legközelebb évek múlva kerülhet újra sorra a megállapodás, akkor pedig már túl késő lesz. A konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy nem kell választani a gazdasági fejlődés és a klímatudatosság között. Azt kívánta a delegációk tagjainak, hogy amikor a konferencia végén majd felállnak és egymás szemébe néznek, azt úgy tegyék, hogy később majd a jövő generáció szemébe is büszkén nézhessenek. „Kezdődjön az alacsony szénigényű korszak!” – zárta le beszédét az elnök.

Másnap megkezdődött az érdemi munka a Bella Center konferenicaközpontban, miután felálltak munkacsoportok.

Az elkövetkező két hétben rendkívül sok témában kell a delegációknak egyeztetniük, hiszen a résztvevő 192 ország érdekei és céljai sokszor nincsenek összhangban, viszont az érdekellentétek tengerében is muszáj lesz majd kompromisszumra jutniuk. Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a kiotói jegyzőkönyv csupán nagyjából 20 oldalas, míg a jelenlegi megállapodás tervezete körülbelül 200 oldal terjedelmű.

Az elkövetkező hétben a delegáltak különböző kisebb-nagyobb csoportokban értekeznek majd a megállapodás egyes részkérdéseiről. A fő témák a következők:

  • Kibocsátás-csökkentési célok és vállalások
  • Földhasználattal és erdőgazdálkodással kapcsolatos kibocsátások
  • Mitigációs (megelőzési) és adaptációs (alkalmazkodási) stratégiák
  • A kvótapiac jövője
  • Pénzügyi vállalások a fejlődő országok megsegítésére
  • Egy új intézményrendszer felállítása
  • Technológiai transzfer

    A különböző tárgyalások eredményeit javaslatokba öntik majd, amelyek a végső megállapodásba is bekerülhetnek, ha azt a résztvevő országok elfogadják. Az egyeztetések középpontjában kedden főleg a különböző tanácsadó testületek és bizottságok ülései álltak. A tárgyalások mostani, kezdeti szakában elsősorban az éghajlatváltozáshoz kötődő tudományos munkákról, kutatási eredményekről és különféle, a témákhoz kapcsolódó tanulmányokról értekeztek. Kiemelt témaként került elő a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM).

    A tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM – Clean Development Mechanism) a kibocsátások csökkentésnek egy olyan rugalmassági eleme, amely megengedi a fejlett országoknak (pontosabban a kiotói jegyzőkönyv I. mellékletében felsorolt 41 országnak), hogy úgy csökkentsék a kibocsátásaikat, hogy egy fejlődő országban valósítanak meg olyan projekteket, amelyek csökkentik az ország szén-dioxid kibocsátását. Ezáltal a globális kibocsátás úgy csökken, hogy nem a hazai, vélhetően drágább intézkedéseket hozzák meg, hanem egy fejlődő országban ruháznak be, amely olcsóbb és egyben segítséget is jelent az elmaradottabb országok számára. A rendszert már több kritika is érte, ezért a koppenhágai tárgyalások egyik fontos vitapontját képezi.

    Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára optimizmusát fejezte ki. Szerinte elérhető a szigorú klíma-megállapodás, mely azonnali intézkedésekben valósulhat meg. Ő maga is hamarosan a dán fővárosba érkezik, hogy fogadja azt a 110 államfőt, akik megerősítették érkezésüket a konferenciára. Megjegyezte, hogy a WMO (World Meteorological Organization) legfrissebb kutatásai szerint a 21. század első évtizede volt a valaha mért legmelegebb. Ráadásul a 2009-es év lesz várhatóan az 5. legmelegebb esztendő 1850 óta. A főtitkár minden államfőt arra buzdít, hogy járuljon hozzá egy igazságos és szigorú klímamegállapodáshoz, mert csak így tudjuk elkerülni a globális katasztrófát.

    A konferenciaközponton kívül is zajlottak az események. Tegnap este volt a megnyitója a Hopenhagen rendezvénysorozatnak, amely hatalmas koncerttel és a világ legnagyobb földgömbjével köszöntötte a konferenciát.

    A ENSZ klímakonferencia mellett folyik egy másik találkozó is a városban. Christiania szabad városa rendezi a „Climate Bottom Meeting” nevű találkozót, amely alulról, a közösségek szintjéről vizsgálja a klímaváltozást és korunk más kihívásait.

    Christiania Koppenhága egyik városnegyede, egy korábbi katonai terület. A 34 hektáros elhagyatott laktanyát 1971-ben házfoglalók vették birtokba, és egy sajátos közösségi önigazgatást vezettek be. A Dán kormány úgy döntött, hogy Christiania fennmaradhat, így a közösség a mai napig létezik.

    Christiania lakóinak felfogásához illeszkedik a Climate Bottom Meeting gondolata, hogy ne a vezetők döntsenek a közösségek sorsáról, hanem maguk a közösségek. Ennek megfelelően a világ minden tájáról meghívott előadók (eszkimók, amazóniai őslakosok) nem vezetők, hanem egyszerű emberek, akik itt arról mesélnek, hogyan érinti az ő közösségüket az éghajlatváltozás.

    A rendezvény egy hatalmas cirkuszi sátorban folyik, amit fával fűtenek, így az esemény karbonsemleges. A találkozó keretében minden nap jelképesen eltemetnek valamit. Kedden például a gazdasági növekedést, csütörtökön pedig a magányt.

    További információk a Koppenága.blog.hu oldalon.

    Ahsbahs Krisztina – Benkő Dániel
    WWF Magyarország

  • Hozzászólások

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket