Káprázatos kép az Antiatlasz-hegységről
Az Afrika ÉNy-i partja mentén mintegy 2000 km hosszan húzódó Atlasz-hegység több, a tengerparttal párhuzamosan futó hegyláncból áll. A legnyugatibb a műholdképen látható Antiatlasz.
Habár a kép első ránézésre kissé kaotikusnak tűnik, és leginkább egy impresszionista festményre emlékeztet, ha jobban szemügyre vesszük, rájöhetünk, hogy igen jó „leírást” ad a hegység kialakulásának történetéről.
Az Atlasz-hegység közel 80 millió évvel ezelőtt, az afrikai és az európai lemez ütközésekor kezdett kialakulni. A kiemelkedéskor a szárazföld magját jelentő több száz millió éves idős, kristályos kőzettömegek közé jóval fiatalabb, 140–36 millió éves kréta- és harmadidőszaki üledékes kőzet (mészkő, dolomit, homokkő) gyűrődött. Ez utóbbi a két kontinens között húzódó egykori Tethys-tengerben lerakódott üledékből származik.
Az itt látható kép infravörös felvételek segítségével készült, amelyeken elkülöníthetők az egyes kőzettípusok. A narancssárga, sárga és zöld területek az üledékes kőzetet jelzik, a közéjük ékelődő sötétkék és sötétzöld pedig az idősebb, kristályos kőzetet.
Az Antiatlasz a Sous-folyó és a Draa-vádi között mintegy 700 kilométer hosszan Marokkóban húzódik. Legmagasabb pontja, a Siroua 3304 méteren van, közel ezer méterrel marad el az Atlasz-hegység legmagasabb csúcsától a 4165 méteres Toubkaltól.