Újabb 5 exobolygót fedezett fel a Kepler

Az AP amerikai hírügynökség William Borucki, a Kepler-misszió tudományos vezetőjét idézve rámutat, hogy az öt égitest felfedezése „hozzájárul annak megértéséhez, miként alakulnak ki és fejlődnek a bolygórendszerek”.

Mint arról a minap a National Geographic Online is beszámolt, a mintegy 10 hónappal ezelőtt felbocsátott, exobolygók kutatására hivatott bolygóvadász űrteleszkóp egyebek között két olyan rejtélyes objektumra is rábukkant, amelyek túl forrók ahhoz, hogy igazi bolygók, ám túl kicsik ahhoz, hogy csillagok legyenek. A NASA űrteleszkóp programjának tudományos vezetője elmondta, hogy az égitestek hőmérséklete jóval magasabb, mint a csillaguké, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül bolygók, legalábbis nagyobbak és forróbbak, mint a Naprendszer bolygói.

Szabó Róbert csillagász, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársa, aki az űrteleszkóphoz kapcsolódó munkacsoportok egyikét vezeti, az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében rámutat: a Kepler-űrtávcső 1, 5 méteres főtükre és annak fókuszába helyezett 100 megapixel méretű kamerája segítségével 3 és fél évig egyetlen égboltterületet figyel folyamatosan. A távoli csillagok előtt elhaladó bolygók csekély halványodást, azaz fedést okoznak szülőcsillaguk fényében. Az űreszköz ezt a kis fényváltozást mérve bukkant a planéták nyomára, amelyek a Kepler 4b, 5b, 6b, 7b és 8b neveket kapták.

A magyar csillagász ismertetése szerint a Kepler fő célpontjai – a Földhöz hasonló, szilárd kéreggel rendelkező, felszínén folyékony vizet megtartani képes bolygók – igazi trófeának számítanak. Mivel központi csillaguktól távol keringenek, kimutatásuk még a rendkívül érzékeny Keplerrel is évekig tart majd. A most nyilvánosságra hozott új égitestek mindegyike a forró Jupiterek osztályába tartozik. Viszonylag közel keringenek központi égitestükhöz, keringési periódusuk 3, 2 és 4, 9 nap közé esik, felszíni hőmérsékletük pedig 1200 és 1700 Celsius fok közé tehető. Méretét tekintve a Kepler 4b a Neptunuszhoz hasonló, míg az összes többi bolygó mérete meghaladja a Jupiterét. Az új bolygók csillagai nagyobb tömegűek és forróbbak a Napnál.

Az újonnan felfedezett bolygók mérete és felszíni hőmérséklete. A bal oldali függőleges oszlopon néhány anyag – köztük az arany – olvadáspontját is feltüntették. A méret és hőmérséklet megértéséhez összehasonlításképpen néhány Naprendszer-béli bolygót is ábrázoltak a grafikon megfelelő helyein /vízszintes tengely: központi csillagtól való távolság; függőleges tengely: felszíni hőmérséklet/ (Kép forrása: William Borucki/NASA)

„Mivel a Kepler akár több ezer exobolygót is felfedezhet, az új planéták csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az új eredmények arra mutatnak, hogy ha a bolygók gyakoriságára vonatkozó várakozások beigazolódnak, akkor a Kepler futószalagon szállítja majd az élet lehetőségét hordozó kisebb bolygókat is” – jelentette ki Szabó Róbert, hozzátéve, hogy az extrém pontosságú fényességmérés nem csak a bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének tanulmányozására használható, hanem a csillagok rezgéseinek vizsgálatára is, ez pedig a csillagok fizikai paramétereinek nagy pontosságú meghatározását teszi lehetővé.

Az exobolygókról és kutatásukról szól a Magazin januári lapszámának vezércikke. Pillantsunk bele!