Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

Szuper méretek

2010.01.22.Admin
National Geographic Magyarország

A bolygókkal, a Naprendszerrel, a csillagokkal és a galaxisokkal kapcsolatban a leggyakoribb tévedés a dolgok viszonylagos mérete.

A Naprendszer egyszerűen óriási. Középpontja a Nap, egy közel 1 millió 400 ezer kilométer átmérőjű csillag, amely körül a bolygók keringenek.

Milyen távol kellene elhelyezni a bolygókat, ha a Nap akkora, mint egy kis piros gömb? Bizony, még egy futballpályán is nehezen férnének el.

Helyezzük el az aprócska Napot a pálya egyik végén! A Naphoz legközelebbi bolygó, a Merkúr a csillagunktól 58 millió kilométerre kering. A pályán ez csak 240 centiméter. Ez annyit jelent, hogy minden centiméter a világűr 240 ezer kilométerének felel meg. A Vénusz 108 millió kilométerre, a modellben 520 centiméterre kering a Naptól. A Föld pályájának sugara 150 millió kilométer, a futball pályán ez 670 centiméter. Még a 11-es vonalat sem hagytuk el. A Mars különös, nyújtott pályán kering, de átlagosan 228 millió kilométerre van a Naptól, vagyis 1018 centiméterre a modellen. Ezzel a belső Naprendszer kis kőzetbolygói a helyükre is kerültek.

A Jupiter, a Naprendszer külső területeinek első bolygója itt 34, 75 méterre kering. A világűrben ez 778 millió kilométert jelent. A Szaturnuszt majdnem további 30 méterrel távolabb találjuk a pályán. A Naptól 1 milliárd 430 millió kilométerre kering. A 2 milliárd 870 millió kilométerre lévő Uránuszt már a pályán kívül, a mi kis napunktól 110 méterre találjuk. Hátra van még a Neptunusz, az utolsó bolygó. Több mint 1, 6 milliárd kilométerrel kijjebb kering az Uránusznál. A plusz 61 méter, azaz már jócskán a parkolóba utasítja a modell-Neptunuszt.

És mi lesz a Plútóval? Ez bizony magyarázatot követel. Ha volt valaha olyan eset, amikor minden a méreten múlt, akkor ez az. Néhány éve a Plútó még bolygó volt, bár furcsa kis bolygó. Elnyújtott pályájának síkja a többi bolygóéval nagy szöget zár be, s ezzel egyáltalán nem illett a rendszerbe. Érdekes különc volt a Naprendszer peremén, de az egyetlen a maga nemében, ezért senki sem tudta, hogy hová sorolja. A Plútó egészen kicsi, valójában a mi Holdunknál is kisebb. Hosszú időn át ez volt szinte az egyetlen megfigyelt égitest, amely ilyen távol kering a Nap körül.

2005-ben azonban a CalTech csillagásza, Mike Brown észlelt valamit a Naprendszer távoli vidékén. Bármit is látott, az nagyobb volt a Plútónál, ám a Naptól kétszer olyan távol keringett, és 5 milliárd kilométerrel távolabb, mint az aprócska Plútó. Az Erisz nevet adták neki, de a felfedezése érdekes kérdés elé állította a csillagászokat.

A bolygóknál talán a méret az, ami számít? Csak azért, mert olyan kicsik, az Erisz és a Plútó valami más volna? A kutatók Prágában gyűltek össze, hogy megvitassák és eldöntsék a Plútó sorsát. A nagybolygó fogalmát egyértelműen meghatározták, eszerint olyan test, amely a saját tömegvonzása következtében gömb alakú, és tisztára seperte a pályája környékét. A Plútót végül kiszavazták a nagybolygók családjából. A csillagászok úgy ítélték, hogy az Erisz és a Plútó is túl kicsi ahhoz, hogy nagybolygó legyen. Külön osztályban helyezték el őket, mint törpebolygókat. Ennek a Plútónál nagyobb égitestnek a felfedezése vezetett végül a Plútó lefokozásához.

Mint a kis Plútó a saját bőrén tapasztalta, a Naprendszerben a méret a lényeg. Amikor pedig a roppant méretekről van szó, a Naprendszerben semmi sem érhet fel magával a Nappal. A Naprendszer maga a Nap. A Naprendszer teljes tömegének több mint 99% át a Nap teszi ki. Napunk egy csillag, és 42 billió kilométeres körben ez a legnagyobb égitest. Olyan hatalmas, hogy több mint egymillió Föld férne el benne. Ez az izzó gázgömb mégis eltörpül a Világegyetem néhány igazán óriási csillaga mellett.
Ilyen például, a legkisebbtől a legnagyobb felé haladva a Szíriusz, a Pollux, az Arcturus, a Rigel, a vörös óriás Betelgeuse, az Antares, a μ Cephei, és végül a VV Cephei, amely 300 ezerszer nagyobb a Napnál.

A nagyobb azonban nem mindig jelent jobbat is. Mi azért létezünk, mert a bolygónk éppen a megfelelő távolságban, a Föld csillagától, a Naptól 150 millió kilométerre kering. De mi történne, ha a Föld nem ott volna, ahol van? Mi lenne, ha a Naphoz közelebb, vagy attól távolabb keringene? A NASA kutatója, Louise Hamlin sok időt szentelt ennek a gondolatnak. Mik az emberi élet fennmaradásának feltételei? Hol van az a hely egy óriási naprendszerben, ahol létrejöhet az élet számára alkalmas bolygó? A kutatók életzónának nevezik. A tábortűz kitűnően szemlélteti ezt. Ha túl közel ülök hozzá, akkor megéget, túlságosan forró. Ha viszont túl távol vagyok, egy ilyen környezetben, akkor halálra is fagyhatunk.

A Naprendszerünkben is hasonló a helyzet. Egy olyan sávban kell lennünk, ahol mindig van folyékony víz, ahol sem túl közel nem vagyunk a csillagunkhoz, sem túl távol. Tehát, mennyire volna más a Föld, ha a pályája egy kicsit eltérne a valóditól?

5%-kal közelebb a perzselő forróság csupaszra száríthatná a felszínt, izzó sivataggá változtatva a Földet. 10%-kal távolabb minden megfagyna, és a bolygó gleccserekkel borított, jeges pusztasággá válna. A Föld éppen jó helyen van ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta, és az élet számára alkalmas, lakható bolygó legyen. Szerencsénk volt.

A Channel ajánlata: Szélsőséges világegyetem
A világegyetem méreteit és az őt működtető erők nagyságát az apró Földről nézve szinte lehetetlen felfogni és megérteni. A National Geographic sorozata most mégis megpróbálkozik e lenyűgöző dimenzió bemutatásával, szemléletes hasonlatok, látványos számítógépes grafikák, valamint természetesen a legújabb kutatási eredmények ismertetése által.

Szuper méretek
A látszólag végtelen kozmosztól az apró atomokig a világegyetem a szélsőséges méretek birodalma. De mit jelent ez számunkra, akik a mi saját „középdimenziónkban” létezünk és gondolkodunk? Az epizód az elképzelhetlenül hatalmastól a felmérhetetlenül kicsiig kalandozik a nagy egész megértésének vágyától hajtva.
Mikor látható? Január 23-án (szombaton) 17 órakor.

Bolygókból álló szomszédságunk óriásinak hat, de a Tejútrendszerhez vagy a teljes Világegyetemhez viszonyítva a Naprendszer is eltörpül. A galaxisunkkal, vagy a Világegyetemmel összehasonlítva apró pontok vagyunk egy apró ponton. Elenyészően kicsik. Naprendszerünk határán túllépve a távolságok akkorára nőnek, hogy már nincs értelme számolni a kilométereket. A csillagászok ezért más mértékegységben, fényévekben mérik a távolságot. A fény 300 ezer kilométert tesz meg egy másodperc alatt. A fényév az a távolság, amit a fény egy év alatt tesz meg. Másodpercenként 300 ezer kilométer szorozva percenként 60 másodperccel, szorozva óránként 60 perccel, szorozva naponta 24 órával, szorozva 365 nappal. Egy év alatt a fény mintegy 9 és fél billió kilométert tesz meg. Viszonyításként, a fény egy év alatt több mint 230 milliószor futhatná körül a Földet.

9 és fél billió kilométer nagy távolság, de még a fényév alkalmazása is csak alig teszi felfoghatóbbá a Világűrben mérhető távolságokat. A legközelebbi csillagok fényévekre, a legközelebbi galaxisok több millió fényévre vannak. Az Univerzum pedig ennél is sokkal nagyobb.

A Nap és a legtávolabbi bolygója, a Neptunusz közötti távolság 4 és fél milliárd kilométer.A legközelebbi csillagok viszont fényévekre vannak. Galaxisunk, a Tejútrendszer átmérője 100 ezer fényév. Az Világegyetem azonban sokkal nagyobb ennél. Sok tízmilliárd fényévnyi távolságokat az elménk nem is képes feldolgozni. Ilyen roppant méretek létezését szinte lehetetlennek látjuk. Ez az oka, hogy hosszú időn át fel sem ismertük, hogy mekkora Univerzumban élünk.

80 éve még azt hittük, hogy az egész Világegyetem abból áll, amit ma Tejútrendszerként ismerünk. Akkoriban ez reális elképzelés volt. A Tejútrendszer ugyanis hatalmas. Ha a Tejútrendszer egyik szélén állnánk, ahol élünk, egy nagyon erős fényű zseblámpával, akkor a bekapcsolása után 100 ezer év telne el, míg a fény átjut a galaxis egyik széléről a másikra. Mivel ilyen nagy, nem meglepő, ha azt gondoltuk, hogy a Tejútrendszer az egész világ. Most viszont már tudjuk, hogy csupán egy a Világegyetem sok száz milliárd galaxisa közül. Ez olyan rengeteg galaxis, hogy ha mindegyik egy borsószemmé változna, akkor egy egész sportcsarnok megtelne velük.

Minden ilyen galaxis több tíz-, vagy akár több százmilliárd csillagot tartalmaz. Az Univerzumban így összesen több a csillag, mint amennyit a legtöbben el tudnánk képzelni. Hogy mekkora a világűr?

Gondoljunk csak a homokszemekre! Minden maroknyi homokban 8 millió homokszem van.

Az egész bolygón körülbelül 1000 billió homokszem lehet. Ez mégis semmi a világűrhöz képest. Már tudjuk, hogy a galaxisok száma nagyjából több százmilliárd, és minden galaxisban csillagok milliárdjait találjuk. Valóban igaz tehát, hogy a világűrben több a csillag, mint amennyi homokszem van a Föld valamennyi tengerpartján összesen.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket