Élhető világok kutatása

Az élethez ugyebár bolygónak is lennie kell, márpedig a legutóbbi időkig egyet sem találtunk a Naprendszeren kívül. Az 1990-es években még egyetlen más csillag körül keringő bolygót sem fedeztünk fel. Nem tudhattuk, hogy nem csak a mi Naprendszerünk valami kozmikus torzszülött-e vagy a csillagok körül keringő bolygórendszer általános jelenség. Ma már tudjuk, hogy a bolygók egyáltalán nem ritkák. A csillagászok több mint 300, más csillagok körül keringő bolygót fedeztek fel.

A többi csillag körüli első bolygókat egy trükk segítségével fedeztük fel. A csillagot figyeljük, amit persze ide-oda rángat a körülötte keringő, de nem látható bolygó tömegvonzása. Tulajdonképpen annyit látunk, hogy a csillag imbolyog. Minél nagyobb a bolygó, annál erősebb ez az imbolygás. A csillag ingázó mozgásának üteméből a bolygó keringési ideje is megállapítható. Minél gyorsabban jár körbe a bolygó, annál gyorsabban imbolyog a csillag.

Ám ennek a módszernek is megvannak a korlátai. Kisebb bolygókat, amilyen a Föld, jelenlegi műszereinkkel még nem vagyunk képesek kimutatni, csak a nagyokat, amelyek többnyire gázóriások, és feltehetően nincs rajtuk élet. A kutatási módszereink eddig csak olyan bolygók észlelését tették lehetővé, amelyeknek a tömege legalább akkora, esetleg valamivel kisebb, mint a Neptunuszé. Minél kisebb egy bolygó tömege, annál kisebb hatást gyakorol a központi csillagára, és annál nehezebb kimutatni.

Most a csillagászok a kicsiny, Föld-szerű kőzetbolygók felkutatására készülnek. A tudósok szerint a legnagyobb valószínűséggel ezeken adottak az élet feltételei. Pályára állítottak egy új űrteleszkópot, amely maradéktalanul alkalmas lesz a Föld-szerű bolygók bemérésére. Várakozásunk szerint a működésének néhány éve alatt több tucatnyi ilyent fog találni. A műhold neve Kepler.

A Kepler vállalkozás rendkívül izgalmas. Ezt a távcsövet arra tervezték, hogy Föld-szerű bolygókat keressen a Nap-szerű csillagok körül.A kivételesen érzékeny fénydetektorokkal felszerelt műhold a világűr mélyét kémlelve kutat majd a sajátunkhoz hasonló bolygók után. A Kepler lényegét tekintve egy nagy kamera, és nem teszünk vele mást, mint hogy szünet nélkül filmet készítünk az égboltról.

Mivel a csillagok imbolygása elsősorban az óriásbolygók nyomára vezetett minket, a Kepler más módszert alkalmaz. A csillag fényességének változását figyeli, miközben az előtte elhaladó bolygó kitakarja a csillagfény egy részét. Ha Föld-szerű, kicsiny bolygókat szeretnénk találni, akkor a legjobb módszer megfigyelni, amint a bolygó elhalad a csillaga előtt. Ilyenkor gyengébb lesz a csillagból érkező fény. Elhalványul egy kicsit, és a bolygó áthaladása után ismét felfénylik. A kutatók ezekből az apró változásokból ki tudják számítani a bolygó méretét, és a csillag körüli keringésének pályáját. Ez alapján becslést adhatnak a bolygók felszíni hőmérsékletére, hogy kiderüljön, adottak-e rajtuk az élet feltételei.

Ez az első lépés afelé, hogy valóban megértsük, kik vagyunk, és kik a rokonaink a Világegyetemben. Kevés kísérlet tölti el a csillagászokat annyi izgalommal, mint a Kepler. Bár azt nem fogja megválaszolni, hogy egyedül vagyunk-e a Világegyetemben, mégis ad néhány támpontot, hogy merre keressük a választ.

A Channel ajánlata: Szélsőséges világegyetem A világegyetem méreteit és az őt működtető erők nagyságát az apró Földről nézve szinte lehetetlen felfogni és megérteni. A National Geographic sorozata most mégis megpróbálkozik e lenyűgöző dimenzió bemutatásával, szemléletes hasonlatok, látványos számítógépes grafikák, valamint természetesen a legújabb kutatási eredmények ismertetése által. Szuper méretek A látszólag végtelen kozmosztól az apró atomokig a világegyetem a szélsőséges méretek birodalma. De mit jelent ez számunkra, akik a mi saját „középdimenziónkban” létezünk és gondolkodunk? Az epizód az elképzelhetlenül hatalmastól a felmérhetetlenül kicsiig kalandozik a nagy egész megértésének vágyától hajtva.

Léteznek-e bolygók, amelyeken lehetséges a miénkhez hasonló élet? Erre a kérdésre öt éven belül feleletet kapunk. Kétségtelen, hogy a közvetlen közelünkben is sok ilyet fogunk találni. Ez a saját galaxisunk, a Tejútrendszer egy tized százalékát sem teszi ki, márpedig sok milliárd másik Tejút is létezik.

Egyedül vagyunk? Ez az egyik legnagyobb kérdés az Univerzummal kapcsolatban. A választ keresve felnézünk a csillagokra, de még nagyobb kérdés, hogy hogyan keletkezett maga a Világegyetem.

Ezzel foglalkozunk a cikksorozat következő részében.

Kapcsolódó cikkek: