Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

Hawaii hatalmas vulkánja 1. rész

2010.01.25.Admin
National Geographic Magyarország

A világ egyik legaktívabb tűzhányója a Kilauea. A vulkanológusok évtizedeken át azt gondolták, hogy mélyen alszik. Azután a 2000-es évek elején felállítottak néhány műszert, és hangokat regisztráltak a gyomrából.

A Földön általában ott képződnek vulkánok, ahol a Föld kéreglemezei egymásnak feszülnek vagy távolodnak egymástól. Van azonban néhány kivétel. Az egyik a Hawaii-szigetek. Az itteni tűzhányók anyaga sokkal mélyebbről, a földköpeny egy ún. magmafeláramlásos forró pontjából származik, és egy hatalmas – a pacifikus – kéreglemezen belül izoláltan helyezkedik el.

Az új kürtő
Körülbelül százezer évvel ezelőtt a növekvő Kilauea vulkán áttörte a víz felszínét, és ezzel létrehozta a szigetlánc legnagyobb tagját, Hawaiit. A tűzhányó egyik legújabb magmafeltörési helye a Pu’u O’o -kürtő. A Kilauea a Pu’u O’o-hoz hasonló kürtőkön keresztül mostanáig annyi lávát termelt, amennyi egy több mint másfél millió kilométer hosszú, kétsávos autóút leburkolására lenne elegendő.

A Pu’u O’o gyakorlatilag úgy jött létre, hogy a kráter mélyén található lávató rövid idő alatt lecsapolódott, és helyette megnyílt ez az új kürtő a keleti oldalon. Jól látható a fekete színű friss láva.

A Pu’u Ou, hírnevéhez méltó hevességgel, csak 1983-ban kezdte meg működését. Az egyik szemtanú Greg Santos, parkőr volt. Így emlékszik vissza: „Amikor a Pu’u O’o kirobbant a hegy oldalából, szó szerint felrázott minket az éjszaka közepén. Olyan volt a hangja, mintha egy raj Boeing 747-es húzott volna el felettünk. Még 8 kilométeres távolságból is annyira hangos volt, hogy alig értettük egymás szavát. Fülsüketítő volt.”

Vörösen izzó olvadt láva lövellt a levegőbe, 300 méteres, vagy még nagyobb magasságba. De mi a hidraulikája ennek a kitörési rendszernek? Miként növekszik a nyomás, és tevődik át benne új helyre? E kérdésekre csak akkor kaphatunk választ, ha képesek vagyunk bepillantani a vulkán mélységeibe.

A Channel ajánlata
A hawaii Mauna Loa tűzhányó immár 25 éve megszakítás nélkül aktív, s ezzel a hatalmas pajzsvulkán a szigetcsoport
történetének leghosszabb folyamatos kitörését produkálja. Ennek a geológusok természetesen örülnek, mert a
csúcsrégióból aláhömpölygő lávaárak kitűnő kutatási alkalmat nyújtanak számukra, az őshonos növény- és állatfajok
alkalmazkodóképességét azonban alaposan próbára teszik ezek a véget nem érő tüzes “tereprendezések”. Vajon miként hat az élővilágra a Föld belső erőinek haragja? És milyen leleményes praktikákat vetnek be az egyes fajok az életben maradás érdekében? A National Geographic látványos filmje ezekre a kérdésekre keresi a választ, többek közt a legpusztítóbb hamueső után is megújulni képes ohiafák (Metrosideros polymorpha) és az ismét elszaporodóban lévő hawaii barátfókák titkait kilesve.

Mikor látható? Január 28-án (csütörtökön) 22 órakor.

Változások a mélyben
Fontos megérteni, hogy mi történik odalenn, mert a vulkán belső folyamatainak ismerete nélkül nem tudhatjuk, hogy mi lesz a következő esemény. Nem tudhatjuk, hogy várható-e újabb összeomlás, hogy van-e formálódóban lávató a mélyben, vagy hogy kell-e számolnunk újabb kürtő megnyílásával.

A Kilauea egy gyönyörű gyilkos. Egyetlen széllöket a vulkán kéndioxidos felhője irányából fulladásos halált okozhat. Egy rossz irányba tett lépés pedig még gyorsabban véget vethet az ember napjának.

Hatalmas repedések vannak a vulkán oldalában, amelyek kifutnak egészen a kráter pereméig. Nagyon instabil ez a rész. A kráter alja 60 méter mélyen van. Ezt a távolságot remélhetőleg át lehet hidalni Lidarral. A lézeres letapogató másodpercenként 2500 impulzussal fogja bombázni a célterületet.

Körülbelül egy óra múlva megvannak az első eredmények. A letapogatott képpel kapcsolatban a kulcskérdés az, hogy mennyire tér el a korábbiaktól. Egy évvel korábban a Lidar már készített egy képet a kráter aljáról. Eszerint a kráterfenék több mint 24 méterrel lejjebb került. Hova tűnt a hiányzó magma? Mintegy vezényszóra, új kürtők nyíltak meg a hegyoldalban másfél kilométerrel a Pu’u O’o alatt. Több millió liter lávát hoztak a felszínre egyetlen hét alatt. A Kilauea ismét megmutatta, mekkora erő lakik benne.

A szabadjára engedett láva átalakítja a felszínt. A kúptól az óceánig vezető útja során mindent letarol és átalakít, ami az útjába kerül – nyomában pusztulás és újjászületés jár.

A vulkán a szürreális, holdbéli tájak szobrászmestere. Hatalmas, a tüzes folyam által lehurcolt sziklatömbök magasodnak a kopár sík felett. A zöldebb múlt nyomai azonban máig itt várják az idő múlását: kőből kiöntött fatörzs-lenyomatok. Egy buja erdő utolsó maradványai. Amikor a láva körülvesz egy fát, az elég – de addigra a láva kihűl és öntőformát képez körülötte.

Oázisok az izzó folyamban
A lávafolyam véletlen irányváltásai nyomán életükhöz dacosan ragaszkodó oázisok maradhatnak fenn a pusztulás közepén. Kipukáknak nevezik ezeket a zöldellő foltokat. A környező pusztaságoknál olykor évszázadokkal idősebb kipukák igazi ökológiai időkapszulák. Az itt élő fajok a teljes elszigeteltség hatására akár genetikai módosulásokon is átmehetnek. Ezek az enklávék afféle haladékként szolgálnak. A legtöbb kipuka azonban idővel megadja magát a sorsának.

Azokra a kipukákra, amelyek túlélik a tüzes poklot, újabb megpróbáltatás vár. A darazsak igazi betolakodók, s immár harminc éve fosztogatják a kipukák biológiai kincsesládáját. A darazsat véletlenül hurcolták be Hawaiira. Egy ember által okozott katasztrófát csak az ember állíthat meg.

David Foote és Erin Wilson biológusok harcba indulnak a sérülékeny élőhelyek megmentéséért. „Minket leginkább a darazsaknak a helyi rovarfaunára gyakorolt hatása foglalkoztat. Brutálisan agresszívek. Egymás között rendkívül együttműködők.”

Zsákmányukkal szemben a darazsak kíméletlenül ellenségesek. A kipukák rovarpopulációi egyre jobban megtizedelődnek. Csakúgy, mint a velük táplálkozó erdei madarak; és mint az általuk megporzott növények. A darazsak megszállják a lombkoronát, és úgy viselkednek, mint a porszívók. Megtisztítják a lombkoronát a rovaroktól, elhurcolva őket a kaptáraikba. Eredeti élőhelyükön, az USA északnyugati részén, a darazsak csak egyetlen évadot élnek meg, így ott a fészkük ritkán nő meg egy kosárlabdánál nagyobbra. Hawaii enyhébb klímáján azonban áttelelnek, és kolóniáik a megszokottnál tízszer nagyobbra is nőhetnek.

A felszín alatt közvetlenül egy lávafolyam található, amely a 10 kilométerrel feljebb működő kürtőből ered. Lehömpölyög a hegyoldalon, áthalad a parti lávaalagút-rendszeren, s végül beleömlik az óceánba.

A cikk második részében a lávafolyammal illetve a Kilaeua „énekével” foglalkozunk.

Kapcsolódó cikkek:

  • Fotó: 26 év után újra aktív a Hawaii vulkán
  • Megfúrt magmakamra Hawaiin

  • Hozzászólások

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket