Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Föld

A világ legkövérebb embereinek szigete

2010.02.19.Admin
National Geographic Magyarország

Nauru lakói túlsúly és cukros megbetegedés tekintetében világelsők. A foszfátbányászatból támadt jólét nyugati mintájú étkezésben és mozgásszegény életmódban nyilvánult meg.

A modernizáció sok változást vitt Naurura: már nem kell vadászni az élelemre, vagy napokig viharban halászni a tengeren, elég, ha autóval elugranak a szupermarketbe bevásárolni. Az étrendet már nem a szezon alakítja, hanem az étvágy. Ennek negatív mellékhatásai: a túlsúly, a magas vérnyomás illetve a II-es típusú cukorbetegség. Hans Hauner, a müncheni Else-Kröner-Fresenius Táplálkozástudományi Központ vezetője a mindezt „jóléti betegségnek” nevezi.

„Ez az egyre gyakoribb jelenség elsősorban a túlsúly és az egészségtelen életmód révén alakul ki. Ezek a tényezők inzulin-ellenálláshoz vezetnek, ami azt jelenti, hogy bár a szervezet elegendő inzulint termel, ám már nem tökéletesen funkcionál, nem tudja feldolgozni a túl nagy mennyiségen felvett glükózt. Az amerikai lakosság közel 8 százaléka, a német lakosságnak pedig 6 százaléka cukorbeteg. Németországban az esetek 90 százalékában a II-es típusú cukorbetegségről van szó”– tette hozzá Hauner.

A világ legkövérebb emberei
A csendes-óceáni szigeteken még súlyosabb a helyzet. A WHO tanulmánya szerint Nauru felnőtt lakosságának 75 százaléka túlsúlyos, 40–45 százaléka pedig cukorbeteg, vagyis mindkét szempontból vezetik a világranglistát.

Hasonló a helyzet a többi közeli szigetországgal is (Guam, Kiribati, Tonga és a Marshall-szigetek): szintén a II-es típusú cukorbetegség a legfenyegetőbb kór a lakosság körében. A magas számú cukros megbetegedés miatt a születéskor várható átlagos élettartam igen alacsony: nők esetében 66, férfiaknál pedig csak 58 év.

Verena Keck, a heidelbergi egyetem néprajzkutató professzora szerint, aki 1993 és 1998 között végzett kutatást a szigeten, a jelenség több okra vezethető vissza: „Egyrészt a táplálkozás kulturális jelentősége, másrészt az ország gyors elnyugatiasodása áll a háttérben.” A legtöbb csendes-óceáni sziget csak a második világháború után került intenzív kapcsolatba a „nyugati” világgal. A civilizáció hatása a megbetegedésekben is jól nyomon követhető. Míg 1925-ben Naurun csak egy cukorbetegséget regisztráltak, 1975-en már minden 100 emberből 33 cukorbeteg volt, ma pedig csaknem minden második ember az.

A harmadik tényező, ami a legtöbb csendes-óceáni népnél megfigyelhető, hogy rendelkeznek úgynevezett „thrifty” génnel, amely arra szolgál, hogy a szervezet a legkisebb zsírt is elraktározza. Az éhínség sújtotta időben, illetve, amikor a halászat miatt napokat töltöttek a tengeren, bizonyára igen hasznos volt ez a gén, mára viszont kockázati tényezővé vált.

Számos fennmaradt kulturális hagyomány szintén tovább erősíti a fenti folyamatot, így többek között a kövér test még ma is a jólét és a magas státusz szimbóluma. Az elhízás nem csak az importból származó, túlzottan zsíros, sós és édes ételeknek tulajdonítható, hanem a mozgáshiánynak is. A lakosság körében nem túl népszerű a sport, ugyanakkor a lakók többségének van saját autója. „A vendéglátóim 300 méterre laktak a templomtól, de az istentiszteletre autóval mentek” – mondta Keck.

A Kellemes- és tönkretett sziget
A mintegy 21 négyzetkilométer kiterjedésű szigetet 1798-ban fedezték fel az európai hajósok, akik a gazdag táplálékot kínáló növényzet és a békés lakók miatt „Kellemes szigetnek” nevezték el. A tradicionális táplálkozás legfőbb elemei a gyümölcsök, elsősorban a kókusz és a halászat során kifogott hal, illetve a lagúnákban a közösség által tenyésztett hal volt. Bár a sziget nem volt trópusi paradicsom, szigorú születésszabályozással és a szezonhoz igazodó táplálkozási szokással mintegy 2000 éven keresztül sikerült stabil népességszámot (kb. ezer fő) fenntartani.

A szigetet távoli fekvése és kis mérete miatt az első felfedezők után még közel száz évig elkerülte az európai hódítás. 1888-ban német védnökség alá került. A gyarmatosítás eredményeként Nauru bekapcsolódott a világkereskedelembe. A 19. század végén a Csendes-óceáni Társaság felfedezte Nauru kiváló minőségű foszfátvagyonát, és megszerezte a németektől a sziget bányászati jogát. A foszfátból származó hatalmas vagyon és a fejlődő kereskedelem révén a szigeten új (import) élelmiszerek jelentek meg: ilyen volt a kenyér, a rizs, a cukor és a liszt.

A mintegy százéves gyámság (gyarmatosítás, ENSZ fennhatóság) után, az 1968-ban bekövetkező függetlenné válással a szigetország megörökölte a hatvan éve tartó bányászat okozta környezeti pusztítást (a sziget egyharmada kopár, terméketlen területté vált a bányászat révén) és az önfenntartó tradicionális kultúra eltűnését, a külvilágtól való teljes élelmiszerfüggőséget. A 90-es évek végétől kimerülőben lévő foszfátkészletek fokozódó pénzügyi nehézségekbe sodorták az államot: nőtt az adósságállomány, visszaszorultak az állam nyújtotta ingyenes szolgáltatások.

C. Mc Daniel és J. M. Gowdy, Nauru történetét bemutató magyarul Az édenkert kiárusítása címmel megjelent könyvükben a következőképpen fogalmazzák meg a problémát: „A kicsiny, távoli Nauru csupán egy lábjegyzet az erőforrások kiaknázásának történetében – de mekkora az árnyék, amit Földünkre vet?”

Az elszegényedés ésszerűbb életmódhoz vezethet?
A kihalás veszélye fenyegeti az álomszigeten élőket? Keck szerint a megoldást az egészséges táplálkozással kapcsolatos felvilágosító tevékenység jelenthetné. Talán már közel a segítség, mégpedig az elszegényedés formájában? Az egykor virágzó foszfátbányászat leáldozása után a sziget csődhelyzetbe került. Az autó már újra elérhetetlen céllá vált. Az importált élelmiszer egyre több ember számára megfizethetetlen. Tavaly decemberben az ország egyetlen légitársaságának, az Air-Naurunak pénzügyi gondok miatt csökkentenie kellett a gépparkját.

A néprajzkutató pozitívnak ítéli ezeket a változásokat, ugyanis szerinte a nauruiak túl nagy lábon éltek, az egészségük és környezetük rovására. „Most talán kapnak egy új esélyt, vagyis szükségből rákényszerülnek, hogy visszatérjenek a tradicionális táplálkozási módjukhoz.”

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket