A túlzott mértékű városfejlesztés okozta a madeirai katasztrófát

Fotók: MTI/EPA

„Ami Madeirán történt, iskolapéldája annak, milyen következményei lehetnek egy rossz várostervezésnek” – jelentette ki Ricardo Ribeiro, a polgári védelem szakembereit tömörítő portugáliai szövetség elnöke, aki szerint a veszteségek és károk példátlan mérete részben azzal magyarázható, hogy főleg a sziget déli, az áradások által leginkább érintett részén árterületeken építettek házakat, és a betonozás nyomán a talaj elvesztette vízáteresztő képességét.

A Portugáliához tartozó atlanti-óceáni szigeten, amelyet sokan az örök tavasz szigetének is neveznek, az elmúlt hétvégén 8 óra leforgása alatt egy átlagos havi mennyiségnek megfelelő eső hullott le, ami földcsuszamlásokat és árvizet okozott. Az utóbbi száz év legsúlyosabb természeti csapása során 48 ember vesztette életét, további 13 személyt pedig még mindig keresnek.

Helder Spínola, egy madeirai környezetvédelmi szervezet szakértője kiemelte, hogy az ítéletidő katasztrofális következményei nem csak a csapadék hatalmas mennyiségével indokolhatók. A helyzetet tovább rontották a területfejlesztés területén elkövetett hibák, különösen a déli vidéken, ahol Madeira 250 ezres lakosságának nagy többsége él.

A víznek még töredéke sem tudott a talajba szivárogni; ehelyett végighömpölygött az utcákon.

Az 1970-es években Madeira még Európa legszegényebb területei közé tartozott. A Lisszabontól 1000 kilométerre délnyugatra, az afrikai partoktól pedig 700 kilométerre nyugatra fekvő sziget az utóbbi három évtized alatt azonban látványos fejlődésen ment keresztül, főleg európai uniós pénzekből finanszírozott beruházásoknak köszönhetően, s „Európa virágoskertje”, kellemes éghajlatának valamint természeti szépségeinek köszönhetően minden évben óriási bevételeket szerez az idegenforgalomból. A sziget székhelye – a több mint százezer lakosú Funchal – korszerű infrastruktúrájának és az óceán partjaira épített luxusszállóinak köszönhetően elsősorban az észak-európai turisták egyik legkedveltebb turisztikai desztinációja lett.

A környezetvédők hosszú évek óta figyelmeztetnek a túlzott mértékű városiasodás és a regionális kormányzat „betonpolitikájának” veszélyeire. Az 57 kilométer hosszú és 22 kilométer széles Madeirán körülfut egy négysávos, alagutak tucatjai által tarkított gyorsforgalmi út, ami miatt a szigetet egyes környezetvédők gúnyosan csak – az ementáli típusú – gróji sajtként emlegetik.

Az áradat által magával ragadott törmelék utcákat borított be és autókat temetett el.

Spínola szerint a folyóvizek közelében felhúzott épületek, utak és egyéb infrastrukturális létesítmények sokasága, valamint a talaj aszfalttal és betonnal való vízzáróvá tétele akadályozza a Madeirát átszelő három legnagyobb folyó vízének normális áramlását, s a fölös mennyiségű víz levezetését illetve a talajba szivárgását.

„Ilyen körülmények közepette a szombatihoz hasonló özönvíz esetén ezek a folyók valóságos vízágyúvá válnak, és elsöprik az útjukba álló hidakat és épületeket” – nyilatkozta Francisco Louca, egy szélsőbaloldali párt vezetője. Joao Carlos Silva, a madeirai parlament szocialista képviselője úgyszintén Funchal és térsége „kaotikus urbanizációját” tette felelőssé a pusztításért. Mint emlékeztetett, a jobboldali regionális kormányzat ellenzéke többször is felhívta a figyelmet a domboldalakra épült főváros sérülékenységére.

Takarítás az ár levonulta után.

A madeirai hatóságok ugyanakkor nem hajlandók vitába bocsátkozni. Miguel Albuquerque főpolgármester nevetségesnek minősítette a vádakat, rámutatva, hogy kivételes időjárási jelenségről volt szó, hiszen a lehullott csapadék mennyisége soha nem tapasztalt mértékű volt.