Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

Víztározó a Szahara alatt

2010.03.11.Admin
National Geographic Magyarország

A Szahara hatalmas víztározó: az utolsó jégkoszak során a föld mélyrétegeibe került víz Észak-Afrika vízellátási gondjait is megoldhatja, amennyiben az országok követik Líbia példáját.

A nagy kérdés persze az, meddig elég a „fosszilis vízforrásnak” nevezett víz? Jövőkutatók már többször felhívták a figyelmet arra, hogy a jövő háborúit minden valószínűség szerint már nem a fekete aranyért, hanem a jelenleg még nem túl sokra becsült ivóvízért fogják vívni. A Földön sok helyütt már ma is igencsak komoly küzdelem folyik az iható víz felszínre hozataláért – és nem csak Afrikát érinti a probléma, ahogy azt sokan gondolnák.

Bár a fekete kontinens kétségkívül sok tekintetben a Föld egyik legelmaradottabb területének számít, azért úgy tűnik, hogy vannak olyan afrikai országok, amelyek szeretnének kitörni a természet fogságából. A Khadafi tábornok uralma alatt nyögő Líbia már a hetvenes évek végén megtervezte, a nyolcvanas évek elején pedig el is kezdte építeni a Khadafi által csak a világ nyolcadik csodájának nevezett építményt, a több ezer kilométer hosszú csatornát, melynek segítségével emberek milliói juthatnak a csapadékban és vízben ugyancsak szűkölködő országban tiszta ivó- és öntözővízhez.

Olaj után kutatva
Líbia területe ugyan háromszor akkora, mint Franciaországé, lakossága azonban alig éri el az öt és fél milliót, ráadásul kilencven százalékuk a Földközi-tenger partján, egy vékony sávban tömörül. Területének java részét a lakatlan Szahara teszi ki. A sivatag ma már nem egyenlő a pusztulással vagy a halállal. A hatalmas Szahara alatt ugyanis – néhol persze több száz méter mélységben – egy óriás víztározó húzódik: az utolsó jégkorszak idején, jó 38 ezer évvel ezelőtt földbe zárt víz mindmáig kristálytiszta maradt. A probléma tehát csak annyi, hogyan aknázzák ki ezt a kincset.

Líbia a hetvenes évek közepén olaj után kutatva bukkant rá a vízforrásra, és azonnal bele is fogott a világ legnagyobb csatornahálózatának tervezésébe illetve megépítésébe. 1991-ben adták át az ötfázisú építkezés első részét, amely hozzávetőleg 1500 kilométernyi tiszta vizet szállító csatornahálózatot jelentett.

A tengerparti nagyvárosokat, valamint a mezőgazdasági művelés alá vont terülteteket naponta 6, 5 millió köbméter tiszta vízzel ellátó csatornarendszer egyes becslések szerint 30 milliárd dollár befektetést igényel, amelyet az autoriter berendezkedésű Líbia külső források bevonása nélkül kíván biztosítani.

Khadafi a külföldi kölcsönök elutasítása mellett egyéb módon mégis igénybe veszi az egyik legnagyobb ellenségének tartott ország, az Egyesült Államok vállalatainak segítségét: a tervezés során ugyanis azt az amerikai nagyvállalatot (Brown&Root) bízták meg, amelyet alelnökké választásáig Dick Cheney is vezetett. A projekt kivitelezése ugyanakkor már szigorúan líbiai kezekben maradt: kifejezetten a csatornahálózat anyagszükségleteinek kielégítésére létrehozott líbiai gyárakban állítják elő az alapanyagokat, és a kivitelezés során is a hazaiakat preferálta Khadafi rendszere.

De meddig tart ki?
A végeredmény valóban lenyűgöző lehet: összesen mintegy 5000 kilométernyi csatornahálózat lesz 2010-ben üzemképes. A líbiai nagyvárosok vízellátása mellett öntözőrendszerek kiépítésén is dolgoznak a tengerparti régiókban, amely Líbia önállóságához szinte elengedhetetlennek tűnik, mivel jelenleg az ország élelmiszerigényének 70 százalékát kénytelen importálni.

Az öntözőrendszerek kiépítésével mód nyílik hatalmas területek mezőgazdasági művelés alá vonására, bár szakértők figyelmeztetnek: korántsem mindegy, hogy milyen jellegű növényeket akarnak majd termeszteni Líbiában. Búza, árpa vagy rizs termesztése semmiféleképpen sem kifizetődő, mivel nagy a vízszükségletük ezeknek a növényeknek, szemben például a zöldségekkel vagy bizonyos gyümölcsökkel.

A legnagyobb kérdést a víz helyes felhasználásán túl azonban az jelenti, hogy vajon meddig lesz elég ez a nem megújuló vízforrás? Egyes becslések szerint maximálisan is fél évszázadról lehet szó, ami viszont már megkérdőjelezheti a projekt rentabilitását. Persze több millió ember ivóvízellátása korántsem csak gazdasági kérdés, a gondot inkább az jelentheti majd, hogy mi fog történni a nem is olyan távoli jövőben, ha egyszer elapadnak a szaharai vízforrások?

Díjat is neveztek el a projektről

A kérdést jelenleg még nem sokan feszegetik, az UNESCO is egyelőre a hatalmas projekt igézetében él: külön UNESCO-díjat hoztak létre a csatornahálózat eredeti neve után (Great Man-Made River International Prize). A kitüntetésben olyan kiemelkedő személyiségeket, intézményeket, kutatócsoportokat részesítenek, amelyek sokat tettek a száraz éghajlatú területek vízellátási gondjainak megoldásáért.

A 2005-ös kitüntetett például érdekes módon éppen egy másik autoriter államból származik: a vízellátási gondokkal küszködő Iránban Dr. Sayyed Ahang Kowsar valóban igen sokat tett azért, hogy az iráni folyók áradásának fölös vízmennyiségét hasznosíthatóvá tegyék. A díjat egyébként 2005 januárjában éppen a Budapesten megrendezett World Science Forum keretében adták át az iráni tervezőnek. Az UNESCO ezen túl jelentős anyagi hozzájárulással is támogatja a líbiai projektet, a tervezésben részt vevő afrikai szakembereket különféle ösztöndíjakban illetve közvetlen támogatásban részesítve.

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket