Homokvihar a kínai fővárosban

Az urbanizáció, a szárazodás és a túlzásba vitt legeltetés miatt Kínában egyre nagyobb területeket érint a dezertifikáció (elsivatagosodás). A sivatagos térségek immár az ország területének mintegy egyharmadát foglalják el. A megváltozott körülmények hatására gyakoribbá váltak a homok- és porviharok: az erős szél könnyen felkapja a laza, a növényzet által nem megkötött homok- és porszemcséket, amelyeket több száz kilométeres távolságokba is képes elszállítani. A Kínai Tudományos Akadémia becslése szerint az elmúlt fél évszázadban meghatszorozódott a porviharok száma, amelyek a kínai fővárost is fenyegetik.

Két nappal korábban az idei év legerősebb homokvihara söpört végig a pekingi utcákon, és hétfő reggel ismét finom homokszemcséket és port hordozó szélvihar támadt a fővárosra. A kihalt utcákat sárgás homokréteg terítette be, sivatagias hangulatot kölcsönözve Pekingnek. A nappali időszakban is szürkületszerű fényviszonyok uralkodnak a fővárosban, az orvosok szerint emiatt sokan levertségre és aluszékonyságra panaszkodnak.

Aki tehette, a meteorológiai szolgálat felhívására nem hagyta el otthonát, a finom löszpor ugyanis légzőszervi problémákat, köhögést okozhat, az asztmás betegeknél pedig rohamot válthat ki. A meteorológiai szolgálat arra kérte az érintett térség lakóit, hogy a szabadba csupán védőmaszkkal vagy száj és orr köré tekert kendővel menjenek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy óvni kell a finom por káros hatásától az érzékeny műszereket és elektronikai eszközöket is.

A helyiek védőmaszkokkal és sálkendőkkel védekeztek a mindenhova behatoló por ellen.

A homokvihar hétfőn a Kína északi részén fekvő Belső-Mongólia autonóm területen, illetve Sanhszi és Hopej tartományon is végigsöpört.

Bár az elmúlt években az ország a sivatagosodás veszélyének leginkább kitett nyugati és északi részén több ezer hektáron telepítettek növényzetet a sivatag előretörésének meggátolására, a szakértők szerint pozitív változásokra még évtizedeket kell várni.

Kapcsolódó cikkek: