Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

„A kínai gátak megölik a Mekongot”

2010.04.08.Admin
National Geographic Magyarország

Első csúcsértekezleét tartotta a 15 éve alakult Mekong-bizottság, amelynek Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnam a tagja, továbbá Kína és Myanmar „dialógus-partnerek".

A konferencián, amelynek színhelye a thaiföldi Hua Hin tengerparti üdülőhely volt, a négy tagállam miniszterelnöke vett részt, a partnerek és a kapcsolódó nemzetközi szervezetek is képviseltették magukat. Az esemény kapcsán a világsajtó részletesen foglalkozott az utóbbi időszak legsúlyosabb szárazsága által sújtott Mekong-medence problémáival.

A szeszélyes délkelet-ázsiai óriásfolyó csaknem 4900 kilométer hosszúságban kanyarog tibeti forrásvidékétől a vietnami Ho Si Minh-városig (a korábbi Saigon). A Mekong fontos tényezője a part menti országok gazdaságának, ám Délkelet-Ázsia legnagyobb folyama haldoklik, a partjai mentén végbemenő erőltetett iparosítás megbolygatta az ökoszisztémát és nyugtalanítja a lakosságot.

Amióta Kína erőteljes erőmű-építésbe kezdett a folyó felső szakaszán, bizonytalanná vált annak a 60 millió embernek az élete, aki a víz, az élelem és a közlekedés szempontjából egyaránt a Mekongtól függ. Az ENSZ környezetvédelmi programja és az Ázsiai technológiai intézet által készített, 2009-ben közzétett közös jelentés szerint a kínai gátépítések komolyan veszélyeztethetik a Mekongot és természeti kincseit.

A folyó szintje az utóbbi időszak szárazsága nyomán olyan alacsony szintre süllyedt, amire 50 éve nem volt példa. „Régen a vízhozam évszakonként változott, most Kínától függ” – idézte a a párizsi Le Figaro egy thaiföldi halász szavait. A Bangkok Post vezércikke szerint „a kínai gátak megölik a Mekongot”.

A Terra nevű szervezhet egyik ökológusa, Montre Csantavong szerint Kína az erőművek gazdasági követelményei szerint gazdálkodik a folyó vízével. Csak ezzel magyarázható, hogy az utolsó kínai megfigyelőponton a száraz évszak közepén, amikor egy csepp eső sem esik, a vízszint néha váratlanul megemelkedik.

Carl Middleton, az International Rivers nevű szervezet szakértője úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évtizedben „a folyó egyetlen óriási áramfejlesztővé változott.” Kína, óriási energiaéhségét csökkentendő már felépített négy nagy erőművet és további négyet tervez, ezzel mintegy rátette a kezét a folyóra – anélkül, hogy szomszédaival akárcsak konzultált volna. Az ökológusok attól tartanak, hogy ez veszélyezteti a halászok és a halászat jövőjét – annál is inkább, mert 11 további erőművet terveznek Kambodzsában, Laoszban és Thaiföldön is. A Mekongban élő 1500 halfaj különleges természeti kincset képvisel. A gátak legvitatottabb következménye a vándorló halak útjának eltorlaszolása, illetve a vietnami delta rizsgazdaságának veszélyeztetése. Az utóbbi feltételeit az rontja, hogy a gátak visszatartják a folyó által sodort termékeny iszapot. Kambodzsában, az áramlatoktól és az áradásoktól leginkább függő országban még éhínségek bekövetkeztétől is tartanak, de Laosz valamennyi nagyvárosa és a vietnami Ho Si Minh-város is a folyó partján épült, a vízhozam csökkenése és a víz szennyeződése valamennyit veszélyezteti.

A problémák orvoslásához a Mekong-menti országok közös fellépésére lenne szükség, ebben játszhatna fontos szerepet az 1995-ben létrehozott Mekong-bizottság – ám hatásköre korlátozott, és Kína nem is csatlakozott a szervezethez. A Le Figaro idézte Carl Middletont, aki szerint sürgős lépésekre lenne szükség, mert a gátak sokasodása ezen a nagy folyón akár nemzetközi konfliktusra is vezethet.

A bizottság hétfői csúcsértekezletének közleménye, amelyet a négy állandó tag adott ki, mindazonáltal pusztán az összehangolás fontosságát hangsúlyozta, a vitás kérdésekre csak annyiban célzott, hogy felsorolta a Mekong-medencében szükséges nemzetközi együttműködés feladatait. Kínának, amely külügyminiszter-helyettes vezette küldöttséggel volt jelen a tanácskozáson, a záróközlemény köszönetet mondott azért, hogy a folyó felső folyására vonatkozó hidrológiai adatokat bocsátott a Mekong-bizottság rendelkezésére. A négy miniszterelnök állást foglalt a „dialógus-partnerekkel – tehát többek között Kínával – való együttműködés bővítése, továbbá a fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés és az életminőség javítása mellett, és hangsúlyozta azt, hogy növelni kell az erőfeszítéseket a Mekong-medence természeti erőforrásainak megőrzésére, a velük való fenntartható gazdálkodásra és a medence erőforrásainak ésszerű felhasználására.

Nguyen Tan Dung vietnami miniszterelnök felhívta a két „dialógus-partnert”, Kínát és Myanmart, hogy csatlakozzanak a Mekong-bizottsághoz, ez azonban nem került be a közös nyilatkozatba. A dokumentum beérte azzal, hogy a két országgal való együttműködés további erősítését szorgalmazza. A kínai média szintén nem említette a vietnami óhajt, viszont a kínai televízió megemlítette, hogy a tanácskozáson 27 tagú volt a kínai küldöttség, a legnépesebb a thaiföldi házigazdák delegációja után. Szung Tao kínai külügyminiszter-helyettes felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy országa „bátorítja az együttműködést és a kölcsönös bizalom erősítését a Mekong alsó folyása melletti országokkal”.

Kapcsolódó cikk:
Mekong: 10 év, ezer új faj

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket