Megnyílt egy más világ – A legmélyebben fekvő tengeri hasadékra bukkantak

Április 6-án fedezték fel robotbúvárhajók segítségével ezeket a fekete füstölőket, amelyek a Föld eddig ismert legmélyebben fekvő hidrotermális kürtői – jelentették be múlt vasárnap a kutatóhajó fedélzetén a vizsgálatot végző szakemberek.

„Olyan volt, mintha egy másik világba csöppentünk volna” – utalt Bramley Murton geokémikus a rekord méretű vulkáni hasadékra.

„Soha nem láttunk még ilyen, a szivárvány színeiben játszó ásványokat és kékesen fluoreszkáló mikrobákat, amelyek a hasadék felszínét fedték” – mondta el Murton, aki a kutatócsapat többi tagjával egyetemben az angliai Nemzeti Oceonográfiai Központ munkatársa.

Magas hőmérséklethez, sötétséghez és oxigénhiányos állapotokhoz alkalmazkodott élőlényeket találtak az újonnan felfedezett vulkán hasadékban, amelyek hasonlóak lehetnek a élet kialakulásának kezdeti formáihoz, vagy egy idegen bolygó élőlényeihez. A csapat azonban kutatásainak részleteit a vizsgálat lezárultáig nem hozza nyilvánosságra.

Elveszett világ?
A csapat a Kajmán-szigeteknél jelenleg zajló kutatóexpedíció során fedezte fel a mélytengeri fekete kürtőket.

A Kuba és Jamaica között húzódik a világ legmélyebben fekvő vulkáni hasadéka, amely kétszer olyan mélyen fekszik, mint a legtöbb ismert hidrotermális rés. A Kajmán-árkot az óceáni kőzetlemezek mozgása hozta létre. Ilyen hasadékokban megjelenhetnek egyedülálló élőlények is. Az árkok rései akár otthont adhatnak olyan fajoknak is, mint a garnélarák vagy a tengeri rózsa. Ilyen élőlényeket a közép-atlanti vizekben korábban felfedezett kürtőknél már azonosítottak, a karib térség és az Atlanti-óceán közti áramlatok szállíthatták őket egyik helyről a másikra.

Mélytengeri hidrotermális kürtők A mélytengeri, színüktől függően fekete vagy fehér kürtőket az 1970-es években fedezték föl az óceánközepi hátságok hasadékvölgyeinél (az első képződményeket a Galápagos- illetve a Kelet-Csendes-óceáni-hátságnál találták). Képződésük és működésük lényege, hogy a hasadékokban leszálló tengervíz áttöri az óceáni kérget, a forró magma hőhatására fölhevül, és a kéreg hasadékán keresztül gejzírként feltör. A forró vízben oldott ásványi anyagok a kitöréskor a víz lehűlése következtében kicsapódnak, és jellegzetes, kémény alakú képződményeket hoznak létre. Mivel az ottani élet alapját a vegyi anyagokból táplálékot előállító (kemoszintetizáló) baktériumok jelentik, ellentétben a Nap energiáját felhasználó fotoszintézissel, a hidrotermális kürtők közelében megtelepedett sajátos és meglepően gazdag életközösségek a Föld legfigyelemreméltóbb természeti jelenségei közé tartoznak.

Mivel néhány millió évvel ezelőtt a Karib-tenger és a Csendes-óceán összeköttetésben állt (nem létezett még az összefüggő közép-amerikai földhíd), a vulkáni kürtők olyan élőlényeket is rejthetnek, mint a Csendes-óceán keleti részén kialakult hasonló hasadékok: férgeket és kagylókat.

A válaszokra még várnunk kell. „Még csak most kezdtük el tanulmányozni ezen a területen a tenger élővilágát, és még nincs tiszta képünk róla” – nyilatkozta a National Geographicnak Jon Copley tengerbiológus. „Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy ezek a fajok rokonságban állnak-e más tengeri hasadékokban felfedezettekkel, jóval több időre van szükség. De ha megvannak az eredmények, azok segítségével megállapítható, hogy mi irányítja a hasadékok tengeri életét” –tette hozzá. Ezekből általános következtetéseket is levonhatunk a mélytengerek élővilágára vonatkozóan, amely bolygónk legnagyobb természetes élőhelye.

Eddig ismeretlen életformák otthona
Elméletileg a hasadékokban nem lehetne élet. Az élőlényeknek napfényre és energiára van szükségük a túléléshez, a hasadékok azonban teljesen sötétek.

És míg a hasadékokat körülvevő tenger csak néhány fokos, a kürtőből kiáramló víz elérheti a 400 Celsius fokot is, illetve magas kénhidrogén-tartalma miatt a legtöbb élőlényre nézve halálosan mérgező. Ezen túl a víznyomás ott lent akkora, mintha a terület minden négyzetcentiméterére egy óriási autó nehezedne.

A mélytengeri hidrotermális kürtők kialakulásának és működésének egyszerűsített ábrája

De az élet váratlan módon alkalmazkodott a hasadékokhoz. A napfény hiányában például a kürtők élőlényei nem fotoszintézisből hanem kemoszintézisből állítanak elő energiát, ehhez a Föld belsejéből származó kémiai anyagokat használják fel. És néhány hasadékban élő mikrobának nincs szüksége oxigénre, amely mint a napfény, feltétele az életnek. Ezek a fajok több millió évig tartózkodtak a hasadékokban és segítségükkel a Földtörténet múltjába is bepillanthatnunk.

Copley úgy véli, hogy a mélytengeri hasadékok földtani értelemben bepillantást engednek az élet kezdeti időszakába. „Harminc év múlva valószínűleg máshogy gondolkodunk majd a Földön vagy más naprendszerben kialakult életről” – vélekedett a szakember.

Kapcsolódó cikk:
Élő az élettelenből