Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Föld

Megnyílt egy más világ – A legmélyebben fekvő tengeri hasadékra bukkantak

2010.04.16.Admin
National Geographic Magyarország

Öt kilométerrel a Karib-tenger felszíne alatt óriás vulkanikus kémények hevítik ólomolvasztó forróságba a mélytengeri vizet. A karib-szigeteki fekete kürtők eddig ismeretlen élőlények számára nyújthatnak menedéket.

Április 6-án fedezték fel robotbúvárhajók segítségével ezeket a fekete füstölőket, amelyek a Föld eddig ismert legmélyebben fekvő hidrotermális kürtői – jelentették be múlt vasárnap a kutatóhajó fedélzetén a vizsgálatot végző szakemberek.

„Olyan volt, mintha egy másik világba csöppentünk volna” – utalt Bramley Murton geokémikus a rekord méretű vulkáni hasadékra.

„Soha nem láttunk még ilyen, a szivárvány színeiben játszó ásványokat és kékesen fluoreszkáló mikrobákat, amelyek a hasadék felszínét fedték” – mondta el Murton, aki a kutatócsapat többi tagjával egyetemben az angliai Nemzeti Oceonográfiai Központ munkatársa.

Magas hőmérséklethez, sötétséghez és oxigénhiányos állapotokhoz alkalmazkodott élőlényeket találtak az újonnan felfedezett vulkán hasadékban, amelyek hasonlóak lehetnek a élet kialakulásának kezdeti formáihoz, vagy egy idegen bolygó élőlényeihez. A csapat azonban kutatásainak részleteit a vizsgálat lezárultáig nem hozza nyilvánosságra.

Elveszett világ?
A csapat a Kajmán-szigeteknél jelenleg zajló kutatóexpedíció során fedezte fel a mélytengeri fekete kürtőket.

A Kuba és Jamaica között húzódik a világ legmélyebben fekvő vulkáni hasadéka, amely kétszer olyan mélyen fekszik, mint a legtöbb ismert hidrotermális rés. A Kajmán-árkot az óceáni kőzetlemezek mozgása hozta létre. Ilyen hasadékokban megjelenhetnek egyedülálló élőlények is. Az árkok rései akár otthont adhatnak olyan fajoknak is, mint a garnélarák vagy a tengeri rózsa. Ilyen élőlényeket a közép-atlanti vizekben korábban felfedezett kürtőknél már azonosítottak, a karib térség és az Atlanti-óceán közti áramlatok szállíthatták őket egyik helyről a másikra.

Mélytengeri hidrotermális kürtők
A mélytengeri, színüktől függően fekete vagy fehér kürtőket az 1970-es években fedezték föl az óceánközepi hátságok hasadékvölgyeinél (az első képződményeket a Galápagos- illetve a Kelet-Csendes-óceáni-hátságnál találták). Képződésük és működésük lényege, hogy a hasadékokban leszálló tengervíz áttöri az óceáni kérget, a forró magma hőhatására fölhevül, és a kéreg hasadékán keresztül gejzírként feltör. A forró vízben oldott ásványi anyagok a kitöréskor a víz lehűlése következtében kicsapódnak, és jellegzetes, kémény alakú képződményeket hoznak létre.

Mivel az ottani élet alapját a vegyi anyagokból táplálékot előállító (kemoszintetizáló) baktériumok jelentik, ellentétben a Nap energiáját felhasználó fotoszintézissel, a hidrotermális kürtők közelében megtelepedett sajátos és meglepően gazdag életközösségek a Föld legfigyelemreméltóbb természeti jelenségei közé tartoznak.

Mivel néhány millió évvel ezelőtt a Karib-tenger és a Csendes-óceán összeköttetésben állt (nem létezett még az összefüggő közép-amerikai földhíd), a vulkáni kürtők olyan élőlényeket is rejthetnek, mint a Csendes-óceán keleti részén kialakult hasonló hasadékok: férgeket és kagylókat.

A válaszokra még várnunk kell. „Még csak most kezdtük el tanulmányozni ezen a területen a tenger élővilágát, és még nincs tiszta képünk róla” – nyilatkozta a National Geographicnak Jon Copley tengerbiológus. „Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy ezek a fajok rokonságban állnak-e más tengeri hasadékokban felfedezettekkel, jóval több időre van szükség. De ha megvannak az eredmények, azok segítségével megállapítható, hogy mi irányítja a hasadékok tengeri életét” –tette hozzá. Ezekből általános következtetéseket is levonhatunk a mélytengerek élővilágára vonatkozóan, amely bolygónk legnagyobb természetes élőhelye.

Eddig ismeretlen életformák otthona
Elméletileg a hasadékokban nem lehetne élet. Az élőlényeknek napfényre és energiára van szükségük a túléléshez, a hasadékok azonban teljesen sötétek.

És míg a hasadékokat körülvevő tenger csak néhány fokos, a kürtőből kiáramló víz elérheti a 400 Celsius fokot is, illetve magas kénhidrogén-tartalma miatt a legtöbb élőlényre nézve halálosan mérgező. Ezen túl a víznyomás ott lent akkora, mintha a terület minden négyzetcentiméterére egy óriási autó nehezedne.

 A mélytengeri hidrotermális kürtők kialakulásának és működésének egyszerűsített ábrája

A mélytengeri hidrotermális kürtők kialakulásának és működésének egyszerűsített ábrája

De az élet váratlan módon alkalmazkodott a hasadékokhoz. A napfény hiányában például a kürtők élőlényei nem fotoszintézisből hanem kemoszintézisből állítanak elő energiát, ehhez a Föld belsejéből származó kémiai anyagokat használják fel. És néhány hasadékban élő mikrobának nincs szüksége oxigénre, amely mint a napfény, feltétele az életnek. Ezek a fajok több millió évig tartózkodtak a hasadékokban és segítségükkel a Földtörténet múltjába is bepillanthatnunk.

Copley úgy véli, hogy a mélytengeri hasadékok földtani értelemben bepillantást engednek az élet kezdeti időszakába. „Harminc év múlva valószínűleg máshogy gondolkodunk majd a Földön vagy más naprendszerben kialakult életről” – vélekedett a szakember.

Kapcsolódó cikk:
Élő az élettelenből

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket