Üvegházbarát az izlandi vulkánkitörés

A kitörés első napjaiban a vulkán napi 150 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki, míg az európai légteret használó repülőgépek egy átlagos napon – az European Environment Agency 2007-es kimutatásai szerint – 510 ezer tonna üvegházgázt juttatnak a légtérbe. A nagyjából kétharmados járattörlési arányt figyelembe véve ez napi 340 ezer tonnányi szennyezéscsökkenést jelent.

A vulkán napi 150 ezer tonnás szén-dioxid kibocsátását a Durham egyetemen becsülték meg korábbi vulkánkitöréseknél végzett mérések adatai alapján. A képlet persze nem ilyen egyszerű, mert a kieső légiforgalmat jelentős mértékben pótolta a megnövekedett személygépkocsi és autóbusz forgalom. London két legnagyobb forgalmú repülőtere, a Heathrow és a Gatwick környékén a London Air Quality Network által végzett mérések mindazonáltal jelentős visszaesést mutattak a légúti problémákat okozó légköri károsanyag szennyezésben.

Közben elkezdett tisztulni az égbolt az izlandi Eyjafjallajökull vulkán felett. A geológusok előrejelzései szerint folyamatosan csökkenni fog a légkörbe jutó hamu mennyisége, azonban a korábban mért adatokhoz képest 4–5-szörösére emelkedett a fluorkibocsátás. A RÚV izlandi rádió információi szerint a kutatók a vulkáni tevékenység enyhülésének jeleit vélik felfedezni. A vulkanológusok már korábban megfigyelték, hogy a kitörési helyet borító Eyjafjalla gleccser tűzhányó körüli elolvadása és a kráter szárazra kerülése után nagyrészt láva lövell ki a vulkánból, a hamu pedig egyre kisebb mennyiségben és egyre kisebb magasságba távozik a légkörbe.

Níels Óskarsson, a reykjavíki egyetem geológusa elmondta, hogy az elmúlt 24 órában kibocsátott hamu lényegesen több fluort tartalmaz, mint néhány nappal korábban. A kutató ezt is a kráter „szárazságával” magyarázza, ugyanis a jég olvadásából már nem képződik elég vízgőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor. A mintegy 850 ppm-nyi mennyiségben jelen lévő fluor a hamut is mérgezőbbé teszi. Ez elsősorban azokra a legelő állatokra veszélyes, amelyek megehetik a fűvel együtt a hamut, mielőtt az eső bemosná azt a talajba.

Hűlő lávafolyam a turista lába előtt (Fotó: Christopher Lund/National Geographic)

A Laki tűzhányó 1783-ban bekövetkezett kitörésekor hatalmas mennyiségű mérgező gáz, becslések szerint mintegy 8 millió tonna hidrogén-fluorid került a levegőbe. A rendkívül mérgező színtelen, szúrós szagú gáz a juhállomány 80 százalékát, a szarvasmarha-, illetve a lóállomány felét pusztította el. A mérgezés és az azt követő éhínség nyomán az izlandi lakosság csaknem egynegyede veszett oda.

Kapcsolódó cikkek: