Vulkánkitörés Izlandon

A világ gazdasági élete és közlekedése a második világháború óta nem szenvedett ekkora kárt. Izland természeti erői hirtelen olyan emberek életét és tevékenységét határozzák meg, akik eddig nem is gondoltak a kis országra.

Mintha az egész világ megdermedt volna. Ennyi gép a 911 óta nem kényszerült a földre. Tudomásunk szerint ilyen esemény, ekkora mértékben még sohasem érintette Európát.

Izland, ez az Atlanti óceán északi részén rejtőző szigetország egy csapásra a világ érdeklődésének középpontjában találja magát. Néhány héttel korábban a fővárosban, Reykjavíkban még a szokásos mederben folyt az élet. Ez itteniek tudják, hogy a Föld egyik geológiai forró pontján laknak. Az ország Meteorológiai Intézetében figyelemmel kísérik a mindennapos földrengéseket, a föld mélyének szüntelen morajlását.

2010 márciusának elején a szeizmológiai adatok valami szokatlant jeleznek. Mintegy 300 rengés jelentkezik egy csoportban, a két legnagyobb déli gleccser egyike alatt. Egyelőre gyengék, egyes vagy kettes erősségűek a Richter skálán. A műholdas radarfelvételeken látható, hogy a föld kérge hullámzik, mint a háborgó óceán. Nem sokkal, csupán egy két centiméterrel mozdul el, de egyértelműen jelzi a felhalmozódó nyomást. A föld mélyén mozgásban van a magma. Hogy merre tart, azt még csak találgatni lehet, de ekkora nyomásnak valahol ki kell törnie.

A következő napokban a földrengések fölerősödnek. Az Eyjafjalla-gleccser alatti hegyben egyértelműen nagy erők működnek. Március 20 ának estéjén a találgatás véget ér.

A hatóságok nem vállalnak kockázatot. Sietve összehívják a tudósokat és a mentőegységeket. A kitörés közepesen erős, de nem tudják, hogy meddig tart és hogyan fejlődik. Egy szakértőkből álló különítmény elrepül a kitörés helyszíne fölé, hogy megfigyeljék, ami éppen történik. A repülőgép az Izlandi Parti Őrség vadonatúj járműve. Kamerái és más műszerei azt is megmutatják, ami szabad szemmel nem látható.

A Channel ajánlata Már az izlandi kitörés lezdetekor a helyszínre érkezett a National Geographic forgatócsoportja. A stáb, amely a forgatás során nem egyszer életveszélybe is került, lenyűgöző felvételeket tartalmazó, látványos és izgalmas dokumentumfilmet klészített a vulkánról, híven végigkövetve az eseményeket, és feltárva a katasztrófa társadalmi-gazdasági következményeit is. Mikor látható? Május 9-én (vasárnap) 21 órakor.

A Parti Őrség gépén ülő kutatóknak számos új eszköz áll a rendelkezésére. A hőkamerák átlátnak a felhőkön, és a gleccserek, sőt a föld alatt lévő képződményeket is megmutatják. Az első képeken máris látható, hogy a földkéreg repedése még mindig nő. A kitörés még csak most kezdődik.

A gleccserek között hasadék nyílt meg a Föld kérgén. Olvadt kőzet és a magma ömlik a felszínre. A kitörés első óráiban a hasadék egyre nő, és rövidesen közel 250 méteresre nyúlik. A kitörés lassan, de biztosan új hegyet kezd építeni. A látvány drámai, de az izlandi vulkánkitörések történetében ez még csupán egy lábjegyzet.

A kezdeti magmakilövellések lávaárakká változnak, amelyek folyókként hömpölyögnek alá a hegyoldalban. A kihűlő láva hozza létre a táj új arcát kialakító vulkáni kőképződményeket.

A láva egyre lassabban ömlik. A kitörés új, 80 méter magas dombot épített, és lezárta önmagát. A hasadékból már csak gőz tör elő.

Izland a Föld egyik legfiatalabb szárazföldje, a bolygó csupán 16 millió éves ifjonca, és még növésben van. Az egész szigetet keresztülszeli egy hasadék, amely két részre osztja az országot. Ez egyben két kontinentális lemez határvonala is. Az ország egyik fele az Észak-amerikai-lemezen, a másik az Eurázsiai-lemezen terül el. A kettő folyamatosan távolodik.

Bár nem hangzik soknak, Izlandon mindent az évi 25 milliméteres elmozdulás határoz meg. A folyamat még csak nem is egyenletes. Az időnkénti nagyobb elmozdulásokat földrengések kísérik. Ez magyarázza a vulkánok kitörését és a talaj fortyogását, gőzölgését is. A föld kettészakad. Ez a szakadatlan folyamat alakítja Izland heves és mozgalmas történetét.

A legpusztítóbb izlandi vulkánkitörésre 1783. június 8 án került sor. A tűz szökőkutak 1400 méter magasra emelkedtek. A Laki-vulkán krátere megnyílt az alvilág felé. A gigászi kitörés a második legerősebb volt a bolygó ismert történelme során. 8 hónapon át tartott, a kiömlő láva mennyisége pedig megközelítette az Amazonas torkolati vízhozamát. Mindent elpusztított, ami az útjába állt. Juhok és szarvasmarhák százezrei hulltak el a mérgező gázoktól. Az ezt követő éhínség idején Izland lakosságának negyede halt meg.

A kitörés éveken át hatással volt az egész bolygó időjárására és éghajlatára. A szokatlanul hideg telek és a természeti csapások gyenge termést és éhínséget okoztak. Európában ezrek halálát okozták a belélegzett mérgező vulkáni gázok. Egyes vélemények szerint az ennek következményeként kialakult társadalmi ellentétek vezettek a francia forradalomhoz.

Április 13 án a föld továbbra is reng, és a hatóságoknak minden okuk megvan rá, hogy éberen figyeljék a környéket. Szabad szemmel minden békésnek látszik. A hegyekre leereszkedő felhők szinte nullára csökkentik a függőleges látótávolságot. A Parti Őrség repülőgépének korszerű felszerelésével viszont átláthatnak a felhőrétegen. A látvány pedig okot ad az aggodalomra.

Mélyedést látnak a gleccser felszínén. A történelemből tudják, hogy ez mit jelent. Így festett a szomszédos Vatnajökull 1996 ban. A gleccser beroskad, ahogyan az alulról érkező hő felolvasztja a jeget. Most az Eyjafjalla gleccseren látnak ilyen katlant. A Parti Őrség számára ez csupán egyvalamit jelenthet: hasadék nyílt meg a jég alatt. Rövidesen kitörésre kerül sor. Az első kitöréssel ellentétben ez azonban robbanásos lesz. Amikor a forró magma eléri és vízzé olvasztja a gleccser jegét, annak a leghevesebb kitörés a következménye. A vulkánból közel hangsebességgel kilövellő felhő 300 méter per szekundum sebességű szemcséi 8 kilométer magasra emelkednek. A hamu között lévő gáz robbanásszerűen kitágul, és a sztratoszféráig emeli a szemcséket.

A jég alatti hasadék gyorsan több mint 2 kilométer hosszúra nyúlik. A kidobott nagyobb kőzetdarabok a vulkán közelében hullnak a talajra. A vulkán eleinte másodpercenként 700 tonna hamut lövell ki. Az első három nap alatt ez 140 millió köbmétert tesz ki. Ne feledjük, ez csupán az első három nap!

A hegy szélárnyékos oldalán megtévesztően békés a táj. Amerre a szél fúj, ott egészen másként alakul a helyzet. Az embereknek azonnal el kell hagyniuk az otthonaikat. Az iskolákat menedékekké alakítják, ahol az aggódó lakosság a történetesen ott tartózkodó turistákkal együtt tehetetlenül várakozik. Otthonuk, gazdaságuk és egész megélhetésük most a természeti erők kezében van.

Haraldur Sigurðsson, a vulkanizmus világszerte elismert szakértője azonnal felismeri a kitörésben rejlő veszélyt: „Ez a kitörés tisztán robbanásos jellegű. Az, ami egy héttel ezelőtt történt, csak lávaömlés volt. Békés, csendes és biztonságos kitörés volt. Ez itt egészen más Szörnyeteg. Hatalmas tömegű vulkáni hamut termel. Látszik, ahogyan kilövelli a légkörbe. Ezzel az a baj, hogy a szél szétteríti az Atlanti óceán északi részén és Európa felett.”

A néhány napja kezdődött kitörés magmájának egészen más a vegyi összetétele. A neve andezit. Ez a magma rengeteg gázt tartalmazhat, ezért robbanékonyabb, és kisebb mélységből tör fel. Az a tény, hogy ebből a vulkánból andezites láva tör fel, sok gáz kíséretében, meglehetősen aggasztó, ugyanis a magma gáztartalma miatt folytatódhat a hamu termelése. Nem tudhatjuk, hogy meddig tart ez a kitörés. Ez a vulkán utoljára 1821 ben tört ki, az akkor másfél évig tartott. Ez akár hónapokig is eltarthat.

A gáz magasabbra emeli a felhőt, amely több szilárd törmelékanyagot – azaz tefrát – tartalmazhat. A kitörés méretétől függően akár az egész északi félgömböt is elboríthatja.

A mikroszkóp alatt nyilvánvalóvá válnak a hamuszemcsék veszélyes vonásai. A forróság és az olvadó jég hidege együttesen a rendkívül éles, üvegszerű szemcsék tömegévé alakítja a magmát. A szerkezetét tekintve könnyen meg lehet érteni, hogy ez a hamu milyen károkat tud okozni. Ami nagy sebességgel ütközik bele, azt mintha homokfúvóval munkálnák meg. Ezért jelent akkora veszélyt a légi közlekedésre. A sugárhajtóműbe beszívott szemcsék szörnyű pusztítást végeznek. A levegő áthalad a turbinalapátok között, a repülőgépet pedig a hajtómű végén kiáramló gázsugár hajtja előre. A kitörésből származó hamu a forró hajtóműben üveges anyaggá olvad, amely beborítja az alkatrészeket, és működésképtelenné teszi az érzékelőket, üzemanyag befecskendezőket és szűrőket.

A történelem tanúsága szerint ez halálos következményekkel is járhat. 1982 ben a British Airways Ausztráliába tartó, 9 es járata nem is tud róla, de belerepül egy indonéziai vulkán hamufelhőjébe. Az utasok az ablakon át látják, hogy a hajtóművekből lángok csapnak ki, és az egész gépet kísérteties ragyogás veszi körül. Az utastér levegője mintha füsttel telne meg. A gép kődarabként, tehetetlenül zuhan. Küszöbön áll a szerencsétlenség. Váratlanul, de már sokkal alacsonyabban, a hajtóművek újra beindulnak és a csodával határos megmenekülés után a személyzet minden utast sértetlenül juttat vissza a földre. Akik az eset kivizsgálása során a gépet és a hajtóműveket tanulmányozzák, megdöbbennek a károk láttán. A gép burkolata és a hajtóművek lapátjai is súlyosan megsérültek. A hajtómű belsejét a ragacsos hamu, és a megolvadt és megszilárdult vulkáni anyag vastag rétegei borítják. A hajtóművek vizsgálatából kiderül, hogy a gépet csupán a szerencse, és a természeti tényezők bámulatos együttállása mentette meg a katasztrófától.

Az Izland déli partján található Eyjafjalla vulkán továbbra is ontja a hamut. A hamufelhő Izland fölött eléri a magassági szelek szintjét, és gyorsan közeledik Európa felé. A katasztrófa nagyságrendje szinte leírhatatlan. A vulkáni hamu, ami a hét elején egy Izlandi vulkánból tört fel, csak egyetlen napon 16 ezer európai repülőjárat törlésére kényszerítette a légügyi hatóságokat. Az ottrekedt utasok csalódottak, és nagyon szeretnének már hazajutni.

Az Európában erősödő hangokkal és a világszerte egyre hevesebb vitákkal éles ellentétben áll az izlandiak magatartása. Rendíthetetlen lélekjelenlétet tanúsítanak, pániknak szinte nyoma sincs, bár a hamu sok kellemetlenséget okoz.

Az izlandi lovak és juhok általában a hideg téli hónapokat is a szabadban töltik. Ilyenkor, a tavasz elején kezdhetik legelni a frissen sarjadó füvet. A mérgező anyagokat, például fluoridokat tartalmazó hamu azonban belepi az új hajtásokat. A szennyezett legelőkön tartott állatok bélelzáródástól szenvedhetnek és el is pusztulhatnak. A gazdáknak sürgősen el kell terelniük az állatokat a szennyezett legelőkről.

Az izlandiaknak más nehézségekkel is szembe kell majd nézniük. A vulkán nagyon aktív, ezért a gleccser gyorsan olvad, tehát sok áradásra kell felkészülni. Az olvadó gleccser másodpercenként több mint 120 köbméter vizet zúdít a folyóba. A partmenti síkságon semmi sem áll a megáradt folyó útjába. A helyzetet tovább rontja, hogy a vulkán okozta olvadás a környék gleccsereinek az ebben az évszakban szokásos olvadásával esik egybe.

Az egész Izlandot körülfogó 1 es főút az egyetlen, amely az ország városait és falvait összeköti. A víz pusztító rohamával szemben azonban esélye sincs. A hidak megmentésére tett reménytelen kísérletként több helyen is átvágják a töltést. Az egykor fontos közlekedési útvonal hasznavehetetlen rommá vált. Az árvíz súlyos gond, ám az izlandiak tudják, hogy rosszabb is lehetne.

1996 ban a Vatnajökull jégmező váratlanul beroskadt. A jég alatt kitörő vulkán forró lávája gyorsan olvasztani kezdte a gleccser alját. Az ebből eredő áradás drámai méretű volt, a tetőzésekor másodpercenként 45 ezer köbméter víz ömlött ki a gleccser alól. Ez több mint a Mississippi vízhozama. A víz házméretű jégtömböket sodort magával. Az autó méretű sziklákkal együtt ezek mindent pozdorjává zúztak.

A mostani helyzet nem olyan súlyos, mint 1996 ban volt, de éppen elég szörnyű. Egy második árhullám is eléri az utat. A rendőrség ez egész útvonalon ellenőrzi, hogy nem akadt e el valaki veszélyes helyen. Az árvíz hullámokban érkezik, és minden alkalommal lerakja a gleccserről lesodort jeget.

Az, ahogyan az izlandiak megbirkóznak az újabb kitöréssel, az 1973 as év eseményeit idézi fel, amikor a Vestmannaeyjar szigeteken Heimaey falu közepén tört ki egy vulkán. A hősies mentési műveletek során mindenkit sértetlenül kiköltöztettek a hamu és lávarétegek alá temetkező településről. Hűtéssel még a lávafolyamot is sikerült megállítani, és megmentették a kikötőt.

Miközben az európai repülőterek a többnapos leállás után lassan megnyílnak, a máshol élők talán már nem is törődnek a vulkánkitörés hatásaival. Az izlandiaknak viszont sokkal hosszabb ideig kell együtt élniük a következményekkel. A kitörés még mindig ugyanolyan erővel zajlik, mint kezdetben. Tovább ömlik a hatalmas lávafolyamokat alkotó magma. Hamu is dobódik ki, bár már nem ugyanolyan kirobbanó erővel, mint eleinte.

Ami világszerte mindenkinek okot ad az aggodalomra, az a geológiai tánc, amit izlandi two stepnek is nevezhetnénk. A Katla közvetlenül az Eyjafjallajökull mellett helyezkedik el. Sokkal nagyobb vulkán, a kitörése pedig általában az Eyjafjalláét követi. A Katla robbanásos kitörései nagy erejűek, és rengeteg hamut lövellnek ki. A következő kitörése az egész bolygó légi közlekedését is érintheti, és a távközlést is megszakíthatja. A nagy gondot valójában a Katla jelenti. A gleccser a Katla vulkán közepén 600 méter vastagra hízott.

A múltban a Katla mintegy fél évszázadonként tört ki nagy erővel. Az utolsó nagy kitörésre 1918 ban került sor, tehát esedékes egy újabb katasztrófa. Ennél még aggasztóbb, hogy az Eyjafjalla utolsó néhány kitörése a Katla robbanását is előidézte. Vajon a mostani kitörés is beindítja a roppant erők halálos táncát? Ha így lesz, akkor hónapokig, vagy még tovább érzeteti majd hatását a gazdaságban, az emberek egészségén és az életvitelükben. Hogy mit tartogatnak a világnak Izland vulkánjai, az kiszámíthatatlan, és csak találgatni lehet.

Kapcsolódó cikkek: