A Jupiter elvesztette egyik nagy övét

Elhalványult a Naprendszer legnagyobb bolygójának egy része: a Jupiter elvesztette az egyik övét, s ezzel megváltozott a gázóriás megszokott látványa.
A két széles csík – az egyenlítői övek – normális esetben a bolygó körül kering. Ezek eredményezik a rendkívül gyors szélviharokat a Jupiter légkörében. De a képeken, amit két héttel ezelőtt egy amatőr csillagász készített, a déli öv elhalványult.
„Általában a Jupiternek két sötét öve látszódik, de most csak egy van ott” – nyilatkozta Alan Macrobert, a Sky & Telescope magazin főszerkesztője. „Ez a legegyértelműbb és leglátványosabb változás a Jupiteren, amire emlékszem, amit bárki egy otthoni távcsővel is megfigyelhet” – tette hozzá.
Mindazonáltal a bolygó övezete megmarad: az elveszett sáv nélkül a Nagy Vörös Folt most egyedül úszik a fehérségben, ott ahol rendesen a déli csíknak kéne lennie.
A drámai változás ellenére, az eltűnt övek egyáltalán nem mennek ritkaságszámba a Jupiteren. Már korábban is elvesztette ezeket, főleg a hetvenes és a korai kilencvenes években, de az övek később mindig újra megjelentek.
A csillagászok azonban kíváncsiak voltak a teljes magyarázatra. „Nagyjából egy tucat vihar mozog váltakozva nyugat–keleti illetve kelet–nyugati irányban a Jupiteren” – mondta el Andrew Ignersoll planetológus, hozzátéve, hogy a felhők ezek között a kondenzcsíkok között hozzák létre a bolygó tarka sávjait és örvényeit.
A földi légköri jellemzőktől eltérően a Jupiter áramlásai állandó erejűek, és majdnem pontosan ugyanott vannak, mint amikor 1979-ben a Voyager-1 űrszonda először vizsgálta őket. A Jupiter felhői ammóniából, kénhidrogénből és egyéb vegyületekből állnak, amiknek a pontos összetételét még most sem ismerjük. Ezek különbözőképpen reagálnak a külső behatásokra (pl. napfény változása), így nem árt felkészülni az ehhez hasonló meglepetésekre.
A NASA Juno űrszondája az óriásbolygó számos titkáról lebbentheti le a fátylat; az űreszközt 2011-ben indítják a Jupiterhez.
Kapcsolódó cikkek: